Hétfő reggel rendben elkezdődtek a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségik. A diákok – immár öt éve megszokott módon – két tesztfüzetet kaptak középszinten. Az első a szövegértés, a második a szövegalkotás feladatokat tartalmazza.
Idén a szövegértés teszt egy egyetemi tanárral, Szentmártoni Szabó Gézával készült Magyar Hírlap-interjún alapult, amelyben egy nemrég felfedezett Janus Pannonius-szövegről kérdezték tavaly októberben. A cikket Somogyi F. Anikó jegyezte. A szöveggel kapcsolatban a diákoknak tíz kérdésre kellett felelniük. A kérdések között volt olyan, amelyre a választ egyszerűen ki kellett csak keresni a cikkből, de olyan is, amelyre csak utalt az újságíró, tehát ki kellett következtetni a helyes választ. Minderre a maturálóknak 60 perc állt rendelkezésre.
az érettségi megoldásai az fn.hu-n
13 órakor az fn.hu közzéteszi a magyarérettségi megoldásait. A megoldások itt olvashatók>>>
A szövegalkotás részre ezután három órájuk volt a diákoknak, és három kérdés közül választhattak. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek „a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben”. E feladatot az fn-hu által megkérdezett szaktanárok szerint valószínűleg a jobbak választották, hiszen itt szélesebb tájékozottságra, olvasottságra volt szükség.
A másik két lehetőség műelemzés volt. Vagy Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni, különösen fókuszálva a főhősnőre, vagy választhattak egy igazi klasszikus irodalom órai feladatot is. Ez pedig Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája volt az Így írtok ti kötetből. A tesztlapon szerepelt A szegény kisgyermek panaszaiból A kis mécs című vers és a Karinthy-féle A kis edény is.
Nehezebb volt, mint eddig
„A szokásosnál nehezebbnek találtam a feladatokat” – nyilatkozta az fn.hu-nak Horváthné Vass Ildikó, a Klebelsberg Kuno Gimnázium magyar szakos tanára. A szövegértési feladatot túl tudományosnak érezte. Véleménye szerint adatgazdag volt a szöveg, tele tudományos mondatokkal. „Alaposan el kellett olvasni a diákoknak a szöveget, hogy megértsék, a kérdések viszont jól irányítottak voltak” – hangsúlyozta.
Horváthné Vass Ildikó szerint a szövegalkotási rész (érvelés, verselemzés) is elég nehéz volt, csak a nagyon jó magyarosok tudták megcsinálni. Míg a novellaelemzést a „szokásos menekülési útként” jellemezte.
(Fotó: MTI) – KÉPGALÉRIA
Az fn.hu által megkérdezett érettségizők viszont könnyűnek találták a magyarérettségit. Ez abban is megmutatkozott, hogy a Klebelsberg Kuno Gimnázium két maturálója – akik inkább a matek érettségitől tartanak – már 11 órakor elhagyták a tantermet, miközben 12 óráig lehet dolgozni a feladatokon. Mindkét érettségiző a novellaelemzést választotta.
12 előtt még 6-8 diák jött ki a teremből, senki nem tartotta nehéznek a feladatokat. Egy részük a novellaelemzést, más részük az érvelést választotta.
A kőbányai Zrinyi Gimnáziumban sem okozott gondot a teszt, bár némileg nehezebbnek ítélték meg ott is a tanárok, mint a korábbi évek feladatlapjait. Edényi László igazgató az fn.hu-nak elmondta, hogy többeknek kevés volt az idő a szövegértés részre, mert túl sok adatot kellett kibogarászni az interjúból. A zrinyis diákok is vagy az érvelést, vagy a novellaelemzést választották döntő többségben.
Megoldások: 13 órakor
Az Oktatási Hivatal megkérte a médiát, hogy 13 óráig ne hozza nyilvánosságra se a feladatokat, se azok megoldásait. Az fn.hu hétfő reggel megkereste az Oktatási Hivatal elnökét ezzel a kikötéssel kapcsolatban. Bakonyi László az fn.hu-nak mindössze azzal indolkolta ezt az előírást, hogy így próbálják meg minimalizálni a visszaélés lehetőségét, hiszen az Oktatási Hivatalnak inkább a fővárosra van nagyobb rálátása.
Emelt szinten
Babits Mihály: Mint egy különös hírmondó vagy József Attila: Holt vidék című versét elemezhették az érettségizők emelt szinten. Emellett összehasonlíthatták az index.hu egyik írását – amely arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fel – irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel.
A diákok választhattak továbbá egy érvelő típusú feladatot is. Az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni – az érettségizőknek érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.
