Kevés kérdés osztja meg annyira a közvéleményt, mint a H1N1-vírus elleni oltás beadása. Bár Magyarországon már pusztán politikai alapon is hallhatunk érveket az oltás szükségessége mellett vagy ellen, az mindenesetre elég borús jövőképet fest, ha a társadalom alapvető egészségügyi kérdésekben sem tud konszenzusra jutni.
Sokan a média felelősségét feszegetik, hiszen a vakcina kapcsán már mindenről és annak ellenkezőjéről is lehetett hallani, ráadásul az internet korában szinte feldolgozhatatlan mennyiségű, részben szelektálatlan információ éri az oltás-nemoltás kérdésében vergődőt.
A tudomány hitelessége
Zsolt Péter médiaszociológus állítja: az újinfluenza elleni oltás körüli ellentmondások felelőssége nem a médiát terheli. „Ez inkább a tudomány legitimációs problémájának tudható be. Túl sok ismeret halmozódott fel az oltásokkal kapcsolatos tévedésekről” – véli a médiaszociológus, aki szerint ezért a tudománynak kellene egy reformon végigmennie, hogy visszaállítsa hitelességét.
Az ellenőrizhetetlenül érkező hírekkel kapcsolatban Zsolt Péter azt mondja, hogy az összeesküvés-elméletek idővel keveset látogatott fórumokra, internetes oldalakra szorulnak majd, mivel az emberek egyre inkább a hiteles forrásokat keresik.
mta-állásfoglalás
1. Az új, A/H1N1 típusú influenza ellen a lakosság döntő többsége védtelen.
2. A jelenleg Magyarországon forgalomban lévő, elölt vírust tartalmazó, új influenza elleni vakcina hatékony védelmet alakít ki szervezetünkben és jelentősen csökkenti az influenzás megbetegedés kockázatát, ezáltal a lehetséges szövődmények számát is.
3. Az oltás kapcsán esetenként fellépő enyhe mellékhatásokat túlnyomó részben a vakcinában jelenlévő segédanyagok okozzák, amelyek szükségesek a hatékony immunválasz kialakításához, és ezért nélkülözhetetlenek. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a mellékhatások enyhék, nem súlyosabbak azoknál, amelyeket az évtizedek óta alkalmazott – hasonló technológiával készült – szezonális influenza elleni oltások során alakulnak ki.
4. A vitaminok önmagukban hatástalanok az influenzafertőzés ellen, azonban az egészséges életmód és helyes táplálkozás alapvető fontosságú a megfelelő ellenálló képesség kialakításában.
5. A súlyosbodó járványhelyzet miatt javasoljuk, hogy orvosukkal egyeztetve minél többen és minél hamarabb oltassák be magukat, tekintettel arra, hogy a védettség kialakulásához körülbelül két hét kell.
6. Az oltással nem csak saját magát, de a környezetében élőket is védi.
Magyar Tudományos Akadémia, Immunológiai Bizottság
Normális reakció
A szociálpszichológus szerint nem segít az oltás körül kialakult helyzeten a sok egymásnak ellentmondó információ, és az sem, hogy ma Magyarországon a közintézményekkel szemben elég nagy a bizonytalanság. „Ennyi kétség után teljesen logikus és racionális emberi reakció a passzivitás, az a hozzáállás, hogy inkább nem oltatnám be magam” – mondja Síklaki István.
Szerinte korábban erősebb volt a bizalom az egészségügy iránt, és jobban hittek az emberek a tudományban is, amely a régről ismert betegségekre sorra találta meg a gyógymódot. Aztán az egészségügy színvonala leromlott és megjelentek olyan betegségek, amelyekre még nincs megfelelő gyógyszer. Síklaki úgy látja, a bizonytalansággal most már együtt kell élnünk.
már a rómaiak is
„Konstantinápoly népe már régóta két pártra oszlott, a kékekre és a zöldekre: e megosztottság hátterében ugyanolyan fajta vonzalom rejlik, mint amelyiknek a következtében a színházban egyes színészeket jobban szeretünk más színészeknél. A cirkuszi játékok során a zöld ruhás hajtók fogatai versengtek a kék ruhások fogataival; s a nézők szenvedélyes izgalommal figyelték az eseményeket. (…)
Végül már a köztisztviselők tekintélyét is teljesen semmibe vették, a kékek nem tartották be a törvényeket, mert a császár megvédte őket a törvények következményeitől; a zöldek viszont nem tisztelték többé azokat a törvényeket, amelyek nem védték őket.”
Montesquieu: A rómaiak nagysága és hanyatlása
