Hétfőn a nemzetiségi nyelvekkel, majd a hét többi napján a biológia, kémia, fizika, földrajz, rajz és vizuális kultúra feladatlapokkal kell megbirkózniuk a végzősöknek. A magyart, a matematikát és történelmet minden maturálónak meg kellett írnia (kivéve azokat, akik már korábban levizsgáztak ezekből), az „e heti menü” már választható. Így, amíg a múlt héten egy-egy nap közel százezren írták egyszerre a középszintű teszteket (néhány ezren az emelt szintűeket), ezen a héten már csak 5-10 ezres tárgyak jönnek (emelt szinten néhány százas). Kémiából nincs négy-, fizikából nincs hatezer vizsgázó. A nem kötelező tárgyak között a biológia és a földrajz a legnépszerűbb, közel 20 ezren fognak vizsgázni ezekből. (Illetve az informatikát még többen választották, de abból nem hagyományos írásbeli, hanem gyakorlatibb vizsga lesz.)
A legtöbben, úgy tűnik, könnyen vették az első akadályokat a matúrán. Az volt az általános vélemény, hogy nem volt megoldhatatlan a magyar, a matek, a történelem, az angol és a német középszintű írásbeli sem. A diákok és a pedagógusok is úgy vélik, hogy kettesre, hármasra mindenki meg tudta írni ezeket. Volt diák, aki viccnek titulálta például az angol írásbelit. A jobb jegyek megszerzéséhez viszont talán mélyebb tudás kellett, mint tavaly. Több pedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy az érettségit a szakközépiskolásoknak és a felnőttképzésben résztvevőknek is meg kell írni, így nem csoda, hogy úgy „szintezik be”, hogy a gimnazistáknak könnyű legyen. A pedagógusok azt is kiemelték ugyanakkor, hogy idén szakszerűbben összeállított tételsorokkal találkoztak.
A felsőoktatás kiherélte a rendszert
Az mindenesetre mindenképp elgondolkodtató, hogy egy jobb képességű általános iskolás is meg tudná írni kettes szinten a teszteket. Az alacsonynak tűnő követelményeknek két oka lehet a szakemberek szerint. Az egyik a középiskola expanziója, a másik, hogy a felsőoktatás az érdekei miatt „kiherélte” a kétszintű rendszert. Ami az előbbit illeti, egy-két évtized alatt minimum megduplázódott az érettségizők száma Magyarországon, idén közel 140 ezren maturálnak. Ez azt jelenti, hogy ma olyanok is megszerzik a középfokot lezáró dokumentumot, akikkel megegyező tudásszintű diákok korábban nem is járhattak középiskolába. Ha a régi követelményeket tartanánk, akkor továbbra is az adott populáció 40-45 százaléka kapna érettségi bizonyítványt.
A rendszer kidolgozásakor, több mint egy évtizede az eredeti elképzelés az volt, hogy a könnyebb vizsga „mindössze” lezárná a középfokú tanulmányokat, az emelt szintű vizsga pedig az egyetemi-főiskolai felvételit váltaná ki. A továbbtanuláshoz e szerint két tárgyból jóval magasabb – országosan összemérhető, sztenderd – követelményeket kellett volna teljesíteniük a diákoknak. Az egyetemek azonban pusztán üzleti megfontolásból megtorpedózták ezt az elképzelést. A tanulólétszám – állami normatívát jelentő – maximalizálása miatt ugyanis nem kérik az emelt szintű vizsgát a felvételihez. Ha pedig nem kérik, a diákok nem is választják – ez jól látszik a néhány százas, nagy tárgyaknál néhány ezres emelt szintű érettségiző számából.
Már van, ahová kell emelt szint
A vitát az egyetemek és a középfok közti érdekellentétre lehet levezetni – mondja egy középiskolai igazgató az FN kérdésére. A pedagógus nem is érti, hogy az oktatást miért nem lehet főbb pontjaiban egységesen irányítani. Miért lehetséges az, hogy annak egy szegmense, a felsőoktatás még a szaktárca elképzeléseit is felül tudja írni – teszi fel a kérdést.
Némi elmozdulás van azért az eredeti elképzelések felé. Ma még ugyan csak a bölcsészettudományi területen kötelező az emelt szint, de 2010-től az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi képzéseknél is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz. A rektori konferencia nyilatkozataiból az sejthető, hogy további ilyen szigorítások várhatók.
Az emelt szintű érettségi kötelezővé tételéhez egyébként nem kellene a törvényt módosítani, elég a képzési területekért felelős bizottságok döntése. A változások bevezetéséhez minimum két év kell, hiszen a leendő érettségizőknek az adott vizsgatárgyból néha külön felkészítő képzést is kell kapniuk, valamint a tömeges vizsgáztatás megszervezéséhez, az átálláshoz is több időre van szükség.
Miért értelmetlen az érettségi, melyek voltak az idei “botrányok”? Lapozzon!
—-Az idei botrányok—-
Túlburjánzott, drága, értelmetlen
Az oktatás megújításának lehetőségeit tárgyaló Zöld könyv egyenesen kijelenti, hogy a kétszintű érettségi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Túl hamar kényszeríti a diákokat a specializálódásra, a felsőoktatás kiterjesztése miatt az emelt szint, mint felvételi követelmény értelmét vesztette, és méréselméleti problémák is felvetődnek a két érettségi szint kapcsán.
Élesen kritizálja a szakemberek által kidolgozott kötet a rendszer túlburjánzását is. Közel kétszáz érettségi tárgyra kell ugyanis jelenleg kidolgozni a tételsort. Ezek közül azonban mindössze 19 olyan vizsgatárgy van, amit az érettségizők több mint egy százaléka választ. Számos olyan van viszont, amit összesen egy-egy gyerek. Nem biztos, hogy szükség van arra, hogy testnevelésből bolgár nyelven lehessen vizsgázni – értett egyet az akadémia elnöke is a Zöld könyvvel egy tavaly év végi konferencián. Pálinkás közölte, hogy a tárgyak számának drasztikus csökkentésére van szükség.
Tesztkészítők célkeresztben
Nincsenek könnyű helyzetben a tesztek készítői és az érettségi rendszer szervezői. A politika és a sajtó árgus szemekkel figyeli – elsősorban – a hibákat. Mint korábban megírtuk, majdnem minden évben volt valamilyen kisebb (és néha nagyobb, 2005-ben botrányos) baki a tételek körül, de a jelenlegi rendszer annyira leszabályozott, hogy az utóbbi időben ezek száma erősen lecsökkent. Idén ilyen típusú hibákról csak elvétve hallottunk. Az FN arról számolt be, hogy a tételek útvonalának részletes szabályozása csak az adott vizsganap hajnaláig tart, amikor is az iskolaigazgatók vagy képviselőik átveszik a dobozokat. Hogy ők hogy juttatják be a tételeket az intézményekbe – mi történik, ha rosszul lesznek, megtámadják őket, balesetet szenvednek például – azt már nem tárgyalja a miniszteri utasítás.
Egy pécsi iskolában bombariadó volt, négy intézményben pedig nyomdai hibás feladatlapok miatt volt kisebb fennakadás a szerdai történelemírásbeliknél, rendkívüli intézkedést nem kellett hozni. Pénteken a németérettségi a szakszervezeti sztrájk miatt került látszólag veszélybe, de a szülők és az iskolák megoldották a kellemetlenségeket. Az oktatásban a 3,5 ezer tagot számláló Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) csatlakozott ugyan a sztrájkhoz, de a 80 ezres tagsággal bíró Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem. Ezért az iskolákban nem érezték a munkabeszüntetést.
A Spiró-ügy
Tartalmilag két esemény keltett kisebb vihart. Az egyik az, hogy a magyar középszintű írásbelik egyik feladatában egy Spiró György-gondolatra kellett a diákoknak reagálni. Ezt a Kossuth-díjas írónk megtiszteltetésnek érezte, ám a jobboldali sajtó és a Jobbik szerint felelősségre kellene vonni „a magyar irodalom megcsúfolása miatt” a feladatsor összeállítóit, mert az író „évtizedes rutinnal gyalázza a magyarságot”. E véleményben osztozott Bíró Zoltán irodalomtörténész is, aki Spirót is a magyar irodalom Nyugaton agyonmenedzselt kedvencei között emlegette, akiknél a lényeg az, hogy “ne legyen közük ahhoz a néphez, amelynek a kenyerét eszik”. A méltatlan és a vizsgához vajmi kevéssé köthető vita, amibe még Gyurcsány Ferenc is bekapcsolódott a blogján keresztül, aztán gyorsan elcsitult.
A másik különös tartalmi észrevétel az volt, hogy a történelem középszintű tesztjébe egy inkább földrajzi jellegű kérdés is került az erdőirtás-talajerózió témakörében. Mivel a kérdés ugyan különös volt a történelem tesztben, de minden diák könnyedén megoldotta, ebből sem lett komolyabb felháborodás.
