Kicsit nehezebbnek értékeli a korábbiakhoz képest a középszintű történelemérettségit a Klebelsberg Kuno Gimnázium történelem szakos tanára.
Az angolérettségi feladatok megoldása »
A 180 perces vizsga két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. Matusné Németh Eszter az FN-nek elmondta, hogy a teszt első része most kicsit több háttérismeretet követel a vizsgázóktól. Tavaly ugyanis a kérdések jó része némi gondolkodás után, esetleg a történelematlasz segítségével megoldható volt. A kifejtős kérdések viszont nem voltak nehezek. Talán a legnehezebb kérdések a 19. századi balkáni helyzettel és a rendszerváltásig tartó demográfiai változásokkal voltak kapcsolatosak.
Ózonlyuk és anticiklon a történelemtesztben
Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja. A kérdések ennek megfelelően a népvándorlás korától, a középkori gazdaságon, Mátyás király szerepén, Mária Terézia oktatáspolitikáján át, a nők helyzetének 20. századi szerepéig, a magyarországi zsidótörvényekig és a rendszerváltás politikai követeléseiig fedték le a történelmet.
Az egyik kérdésnél az is felmerül, hogy nem cserélték-e össze az egyik földrajzteszt feladatával. Nem világos elsőre ugyanis, hogy a jelenkor környezeti problémáival kapcsolatos kérdéskört firtató kérdések – mi az erdőirtás következménye, hogy változik meg a levegőt alkotó gázok összetétele az erdőirtás után, mi a neve az egyik ábrán látható környezeti jelenségnek – mit keresnek a történelem írásbelin. Németh Eszter szerint lehetne ennek a kérdéskörnek történelmi aspektusa, például mit tesznek az országok a környezetrombolás ellen, milyen megállapodásokat kötöttek e témában s a többi, de a konkrét kérdés inkább a földrajz témakörébe illik. (Ettől függetlenül nemigen lesz gondjuk a diákoknak e kérdéssel.)
A parlamenti választási rendszer, mint tétel
A kifejtendő kérdések közül összesen hármat kell megoldaniuk a maturálóknak. Egy egyetemes történetre vonatkozó, és két – egy rövid és egy hosszú – magyar történelemre vonatkozó kérdést. Választhattak, hogy különböző források alapján az ókori keleti vallásokat hasonlítják-e össze a zsidó vallással, az autógyártás szerepét mutatják-e be az ipari forradalom után, esetleg a tatárjárás utáni újjáépítésről, a dualizmus kora nemzetiségeiről, a két világháború közötti társadalmi átalakulásokról írnak röviden vagy a magyar polgári átalakulást, a szatmári békével kapcsolatos feladatot, esetleg a mai parlamenti választási rendszer működését fejtik ki hosszabban.
Ez utóbbi feladat azért is nagyon érdekes, mert sok most maturáló – a nyelvi előkészítővel középiskolát kezdők biztosan – már júniusban a gyakorlatban is élhetnek állampolgári jogukkal az EP-választáson.
A diákokat nem izzasztotta meg
11 előtt nem sokkal jöttek ki az első maturálók. Az az általános véleményük, hogy megoldható volt a teszt, a kifejtős kérdések között mindenki talált olyat, amit szívesen megírt. Egy-két kérdésnél akadtak csak meg, például az 1949-1990-ig terjedő időszak urbanizációs trendet vizsgáló feladatnál. A teszt első részében is volt egy-két, a megfelelő háttértudás nélkül nehezebben megválaszolható példa.
Szinte mindenki említette viszont az erdőirtásos feladatot, amin nagyon meglepődtek, mit keres a történelem tesztben. Ennek ellenére örültek, mert a kérdés maga könnyen megválaszolható volt. Igaz, eddig ilyesmit leginkább a földrajzórákon tanultak.
Több mint 90 ezer érettségiző
Idén is használhatnak a diákok középiskolai történelmi atlaszt, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótárt, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
A történelemtesztet középszinten több mint 90 ezren, emelt szinten 4784 diák írta meg szerdán délelőtt.
A történelem érettségivel kapcsolatos információkról, tapasztalatokról olvass tovább az
NLCafe fórumán!
