Az NBH jelenlegi megbízott főigazgatója, Laborc Sándor a bizottság több mint négy órás ülése után nem kívánt nyilatkozni újságíróknak. Kinevezését a Fidesz korábban többször kifogásolta, a többi között arra hivatkozva, hogy az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán (vagyis “a KGB egyetemen”) szerzett diplomát. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap többször is arról írt, hogy Laborc kinevezését a NATO-szövetséges Egyesült Államok elfogadhatatlannak tartaná.
Szilvásy György titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter újságírók előtt közölte: amennyiben Laborc Sándor C típusú átvilágítása rendben lesz, akkor a bizottság döntése ellenére továbbra is az ő kinevezését terjeszti fel a miniszterelnöknek. A miniszter kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint a bizottság a főigazgató-jelölteket meghallgatja, és alkalmasságukról véleményt mond, a miniszterelnök ugyanakkor a testület döntésétől függetlenül kinevezheti a jelöltet.
Nem szerencsés
A szavazáson tartózkodó Gulyás József (SZDSZ) azt mondta, azért nem támogatta az NBH jelenlegi megbízott főigazgatója, Laborc Sándor kinevezését, mert a liberális párt nem tartja szerencsésnek, hogy kártékony vita alakult ki a személyével kapcsolatban. Hozzátette: tudomásul veszik, ha Szilvásy a bizottsági döntése után is Laborc Sándort akarja kinevezni.
Laborc nem ment át (Fotó: MTI)
A testület egyetlen liberális tagja hangsúlyozta: szerencsésebbnek tartaná, ha egy ilyen intézmény vezetőjének kinevezése sokkal nagyobb egyetértéssel, támogatottsággal jönne létre, ugyanakkor az SZDSZ tartózkodásának oka nem egyszerűsíthető le Laborc Sándor életrajzára, vagy annak egyetlen elemére.
Szilvásy konzekvenciái
Simicskó István, a testület kereszténydemokrata elnöke azt mondta, hogy szerinte a bizottság helyesen döntött, ezek után viszont már a minisztert, illetve a miniszterelnököt terheli a felelősség, ha kinevez egy ilyen múlttal, tevékenységgel és esetleges kapcsolatrendszerrel rendelkező személyt, ami szerinte egy NATO-tagország esetében nem vállalható fel. Simicskó reményét fejezte ki, hogy Szilvásy György levonja a bizottsági döntés konzekvenciáit.
A tárca nélküli miniszter ugyanakkor újságíróknak azt mondta, a bizottsági vita arról győzte meg, hogy Laborc Sándor szakmai alkalmasságához nem fér kétség, így számára nem elsődleges, a jelölt hol végzett, és ebből milyen következtéseket lehet levonni.
Sokkal fontosabb, hogy partnerszervezeteink a NATO-ban és a szövetségen kívül is elismeréssel nyilatkoznak az NBH munkájáról és Laborc Sándor személyéről is – tette hozzá Szilvásy György, aki kérdésre válaszolva megerősítette, hogy nem fogalmazódtak meg aggályok a NATO-n belül Laborc személyével kapcsolatban.
Kitért arra is, hogy a magyar átvilágítási procedúra – aminek nagy részén Laborc Sándor már túl van – nagyon szigorú és a NATO-standardok szerint készült.
Bizalmi kifogások
Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke úgy fogalmazott: az ülésen elsősorban nem szakmai, hanem bizalmi kifogások vetődtek fel, főként Szilvásy György iránt, és “ha már ő jelölte” Laborc Sándort, akkor iránta is.
A bizottsági ülésen Laborc Sándor meghallgatása előtt a testület többsége támogatta Hetesy Zsolt kinevezését az Információs Hivatal élére, illetve Balajti László kinevezését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetői posztjára. Szilvásy György tájékoztatása szerint az ő jelölésüket sem nem támogatta a Fidesz.
Józan ész
Demeter Ervin, a bizottság fideszes tagja úgy értékelte a döntést, hogy “győzedelmeskedett a józan ész”. Mint mondta, a testület részben elfogadta a Fidesz felvetését, miszerint 2007-ben egy NATO-tagország nemzetbiztonsági szolgálatának élére nem lehet kinevezni egy ilyen végzettséggel, munkássággal és kapcsolatrendszerrel rendelkező embert.
Kitért arra is, hogy a bizottsági meghallgatás során az eddigi tapasztalataik még rosszabbak lettek Laborc Sándorról, mert fontos nemzetbiztonsági kérdésekre semmitmondóan, a képviselőket lekezelően válaszolt.
