A jelentés hozzáteszi, hogy az előző év azonos időszakához viszonyított indexben mutatkozó lassulás előssorban a bázishatás következménye.
A GDP felhasználásának legdinamikusabban fejlődő része a felhalmozás volt, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 12,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de a fogyasztás is emelkedett. Ezen belül a háztartások fogyasztása 3 százalékkal, noha a lakosság jövedelmeinek mintegy felét kitevő keresetek reálértéke kismértékben, 0,4 százalékkal csökkent.
Ezzel szemben a fogyasztásba nem tartozó lakásépítés az egy évvel korábbihoz képest a harmadik negyedévben számottevően nőtt, miközben a lakáshitel-állomány nagymértékben emelkedett. Az építőipari termelés elsősorban az útépítések hatására, január-októberben 6,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom hiánya 390 millió eurót tett ki, 44 millióval többet, mint egy évvel korábban. Január-októberben a mérleghiány megközelítette a 4 milliárd eurót. A relatív – az exporthoz viszonyított – hiány lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, annál némileg kisebb volt.
Az államháztartás konszolidált hiánya – helyi önkormányzatok nélkül – január-novemberben 1,4 billió forintot tett ki, a tavalyinál 300 milliárddal többet. A bevételek 9,1 százalékkal, a kiadások 11,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Az idén az első 11 hónapban a fogyasztói árak átlagosan 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az időszak utolsó hónapjában, novemberben az emelkedés üteme 5,8 százalékra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
Októberben az ipari termelés lényegileg a korábbi ütemben nőtt. Az építőipari termelés – elsősorban az útépítések hatására – emelkedett.
A foglalkoztatottak száma augusztus-októberben 58 ezer fővel kevesebb, míg a munkanélkülieké 18 ezerrel több volt, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra emelkedett. Január-októberben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az előző év azonos időszakával.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó nominális keresete az első tíz hónapban 6,6 százalékkal haladta meg a 2003 azonos időszakit. Ezen belül a versenyszférában 7,7 százalékos, míg a költségvetés intézményeiben 4,8 százalékos volt a növekedés.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
