Gázüzlet – árak és tulajdonosok

Egyre több sajtóorgánum tényként kezeli, hogy jövőre hazánkban a gáz 9-10, az áram 6-7 százalékkal drágulhat január 1-jétől. A múlt héten bejelentették, hogy az E.on Ruhrgas International (ERI) veszi meg a Mol gázüzletágának túlnyomó részét. Elemzők szerint azonban közvetlen kapcsolat a januári gázáremelés és a múlt héten bejelentett tranzakció között aligha elképzelhető, hiszen a hatósági ár várható korrekciójának „motorja” elsősorban a fűtőolaj világpiaci drágulása. A gáz importára rendszerint 6-9 hónapos késéssel követi az olajáremelést, a jelenlegi árak még az év eleji 32 dolláros olajárhoz igazodnak.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy hosszú távon sem érzékelhető a tulajdonosváltás hatása – fogalmazta meg várakozásait a FigyelőNet kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. vezetője. Az eddigiek során nem kis segítséget jelentett a hatósági ár megállapítása és „elfogadtatása” során az államnak, hogy maga is meghatározó tulajdonos volt a Mol révén annak gázüzletágában, az alkufolyamatok így nem ritkán politikai érdekek szerint dőltek el. A német Ruhrgas ezentúl várhatóan hatékonyabban és következetesebben képviseli majd piaci érdekeit. Ez annyit tesz: a korábbi tulajdonoshoz képest minden bizonnyal komolyabb nyomást gyakorol majd az államra, hogy az a hatósági árak kialakítása során betartsa a saját maga által erre vonatkozóan előírt jogszabályokat.

Orosz-német együttműködés

A német E.ON Ruhrgas és az orosz Gazprom osztozik a magyar gázpiacon azután, hogy az előbbi kivásárolja a Mol részét a magyar vállalat és az orosz monopólium által jelenleg fele-fele arányban birtokolt Panrusgaz importálócégből egy nagy alku részeként – jegyezték meg moszkvai megfigyelők a hét végén. A Gazprom leányvállalata, a Gazexport 1994-ben hozta létre a Mollal a Panrusgazt, amellyel 1996-ban hosszú távú megállapodásokat kötött (1997-2015 között 194 milliárd köbméter) földgáz magyarországi szállítására.

A magyar földgázszükséglet 60 százalékát fedező Panrusgazon való osztozással a Gazprom és az E.on Ruhrgas első, fele-fele arányban birtokolt vállalata jön létre külföldön – mutatott rá az Interfax elemzője, Dmitrij Kuznyecov. A két óriáscég eddig csak más vállalatokkal együtt részesedett baltikumi gázszolgáltatókban, valamint a kontinentális Európa és Nagy-Britannia közötti vezetéket üzemeltető Interconnector cégben. A Panrusgaz-üzlet, amelyhez szükség volt a Gazprom (Gazexport) jóváhagyására, egy nagy alkuba illeszkedik a német és az orosz energiaóriás között, amelyek egyszerre versenytársak és partnerek is.

Nyomul az E.on A magyarországi felvásárlás az E.on számára az eddigi legnagyobb ebben az évben. Az E.on a belátható jövőben csak közepes nagyságú vállalatokat akar vásárolni. Az elmúlt években a konszern, milliárdos nagyságrendű felvásárlásokkal és eladásokkal, vegyes konszernből egységes profilú vállalattá vált – írta a Handelsblatt. Olaszország mellett az E.on számára Közép- és Kelet-Európa a legnagyobb, növekedést biztosító régió. Németország legnagyobb energiaszolgáltatója a térségben már 8 millió fogyasztót lát el árammal és gázzal. A német konszern Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában a legnagyobb ellátók közé tartozik. Az elmúlt hónapokban az E.on két fehér foltot is eltüntetett: Bulgáriában részesedést szerzett 140 millió euróért két regionális áramellátóban, Romániában pedig 300 millióért egy gázszolgáltatóban. Ezzel párhuzamosan az E.on Romániában részt vesz két versenykiírásban, a tét: két áramellátó. Az E.onnak egyedül Lengyelországban nem sikerült a nagyszabású piaci belépő.

Terjeszkedés kelet felé

Bár az E.on Ruhrgas konkurál a Gazprommal a kelet-közép-európai gázpiac újrafelosztásában, ez a vetélkedésük eltörpül nagyszabású együttműködési terveik mellett Oroszországban és európai országokban. Ezek a tervek földgáz és áram termelésére és szállítására vonatkoznak, beleértve közös vállalatok létrehozását és részvények cseréjét is.

A Ruhrgas, amely a gázpiac jelentős részét ellenőrzi Lengyelországban, Csehországban és a balti államokban, az E.onba való tavalyi beolvadása óta folytatta kelet-közép-európai terjeszkedését. Az elmúlt hetekben többségi részesedéseket szerzett két bolgár és egy román gázszolgáltatóban, valamint egy román erőműben is.

Közös tervek

Egy júliusban Moszkvában aláírt szándéknyilatkozat szerint az E.on Ruhrgas közösen aknázza ki a Gazprommal a nyugat-szibériai Juzsno-Russzkoje gázmezőt (ahonnan a szállítások 2008-ban indulhatnak be egymilliárd eurós beruházás nyomán), továbbá részt vesz az orosz-finn határtól a Balti-tenger fenekén a német partokig tervezett (majd Angliáig meghosszabbítható) vezeték építésében, amely 2010-től juttathat gázt Európába, s költsége elérheti a 2,4 milliárd eurót.

Ezeket a projekteket 2005 végén foglalják kötelező érvényű megállapodásba. Finanszírozásukhoz az E.on Ruhrgas a Gazpromból birtokolt 6,4 százalékos pakettjét kívánja felhasználni. Az E.ON Ruhrgas javasolta a Gazpromnak gázüzemű erőművek közös építését is Magyarországon, valamint Finnországban és Olaszországban. A Gazprom komplex energiaipari mamuttá akar válni, terjeszkedve az áramfejlesztésben és az olajiparban is. Ezzel egy időben az orosz állam vissza akarja szerezni 50 százalék fölötti részesedését a Gazpromban (bár annak részvényforgalmát azután liberalizálják).