A fejezeti kezelésű és beruházási előirányzatok esetében új tervezési rendszert vezet be jövőre a Pénzügyminisztérium, áttérnek az úgynevezett nulla bázisú rendszerre. Így mintegy 1000 milliárd forintot egy belső pályázati rendszer segítségével, kormányzati döntés alapján költhetnek el majd az egyes tárcák. Ez a központi költségvetés összes kiadásának nagyjából egyhatoda.
|
Az eddig érvényes rendszerben a minisztériumoknak juttatott források mértékét úgy határozták meg, hogy a megelőző évben kapott pénzösszegeket vették alapul, majd ezeket módosították, vagy ugyanazon a szinten hagyták. Ezzel a tervezési módszerrel a tárcák csak lassan, évről évre megfontoltan tudták módosítani a közöttük fennálló erőviszonyokat.
A nulla bázisú tervezés számukra most azt jelenti, hogy minden évben újra kezdődik az „öklözés” a költségvetési forrásokért. A tárcáknak egy-egy programjukra olyan pályázatot kell benyújtaniuk a Pénzügyminisztériumhoz, amelyben előre leírják a program megvalósítását és várható hatását. Saját programjaik között ezután sorrendet állítanak fel, majd így nyújtják be a pénzügyi tárcához, amely a kormányzattal közösen eldönti, hogy mire jut pénz, mire nem.
Egyelőre keveset tudni az új tervezés megvalósítási módjáról, a fejezeti kezelésű pénzek összesített keretszáma lesz előre ismert. Ahhoz, hogy a parlament elé lehessen vinni már a minisztériumokra lebontott összegeket, a minisztériumoknak augusztus végére túl kell esniük a megmérettetésen.
A jövő évi költségvetésről Draskovics Tibor elmondta, hogy míg a kiadások reálértékben a GDP arányában csökkennek, a bevételek várhatóan szinten maradnak. A kedvezően alakuló gazdasági teljesítménynek köszönhetően Draskovics Tibor arra is lát esélyt, hogy a konvergenciaprogramhoz képest jobban mérsékeljék majd az újraelosztást és a jövedelemcentralizációt, az adóbevételek az idei 38,9 százalékról 37,8 százalékra szorulhatnak vissza.
A pénzügyminiszter szerint a deficit az idei – a tárca szerint teljesíthető – 4,6 százalék után jövőre 4,1 százalék lesz, akkor is, ha valamilyen „kellemetlen véletlen” folytán mégsem válna valóra a 2004-es cél. Amennyiben a helyzet változik, vagyis a tárca úgy látja, hogy nem teljesíthetők a célok, a kormány lépni fog – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Draskovics.
Csak részben teljesül az MSZP „politikai megrendelése”
Az adórendszer változtatásaival kapcsolatos, a napokban napvilágot látott tervekkel kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta: egyetértenek a középső adósáv kiszélesítésével, és nincs kizárva, hogy ebben a sávban csökkenhet az adókulcs, a negyedik sáv bevezetését azonban nem tervezi a PM, ellentétben az MSZP terveivel. Ugyanakkor, mivel egy ilyen csökkentés hozadékát a magasabb jövedelemkategóriában levők élveznék a legjobban – hiszen jövedelmük az alsó sávhatárig a középkategóriásokkal együtt adózik – a tárca az ő adókedvezményeik megkurtításával ellensúlyozná a helyzetet.
A tárca szerint a munka és tőke jellegű jövedelmeket hasonló mértékben kell megadóztatni. Ez azt jelenti, hogy PM is támogatja az árfolyamnyereség-adó bevezetését. Bár a pénzügyminiszter sejtelmes mondatokkal fogalmazott a külön adózó jövedelmek terheinek közelítéséről, annyi kiderült, hogy nem feltétlenül a jövő évre szánja ezt a változtatást, és az SZJA középső sávjához rendelt kulcsot gondolná igazságosnak.
Az EVA mintájára kialakítandó egységes személyi jövedelemadó ötletét az SZDSZ vetette fel, a PM már tanulmányozza, ám Draskovics Tibort egyelőre semmi sem győzte meg arról, hogy ezt be kellene vezetni. Amennyiben mégis sort kerítenek rá, akkor kizárólag azoknak az adózóknak a körére fog vonatkozni, akiknél az adminisztrációt könnyíti meg. Draskovics ezzel az adófajtával nem kíván esélyt adni a progresszív adózás elkerülésére. A bizonytalanságokkal együtt a pénzügyminiszter az „ESZJA” estében 30 százalékosnál magasabb kulcsot tartana reálisnak, hogy a költségvetés adóbevételei emiatt ne csökkenjenek.
Előtérben a foglalkoztatás
Draskovics Tibor szavai szerint a jövő évi költségvetés összeállításánál a két legfőbb alapelv az, hogy bővüljön az országban a foglalkoztatás, és legyen igazságosabb az adórendszer. A cél az, hogy jövőre többen, többet keressenek – ismételte el sokszor a pénzügyi tárca vezetője.
Ennek érdekében a kormányzat azt tervezi, hogy a foglalkoztatás bővítését valósítja meg az egy összegű egészségügyi hozzájárulás egységes csökkentésével, illetve a járulékterhek differenciált mérséklésével. Így célzottan csökkenteni kívánják azoknak a munkáltatóknak a járulékterheit, akik pályakezdő fiatalokat, gyesről visszatérő kismamákat, ötven év feletti munkanélkülieket vesznek alkalmazásukba. A járulékcsökkentés módjára a pénzügyminiszter egyelőre több utat is lát, nincs eldöntve, hogy miként oszlik ez meg az egyes járulékfajták között.
