A Monetáris Tanács a konjunkturális feltételek, az egyensúlyi mutatók kedvező alakulására, illetve a biztató kormányzati lépésekre hivatkozva ismét lejjebb vitte az alapkamat szintjét. Az MNB úgy véli, hogy a befektetői bizalom erősödésével kamatpolitikai mozgástere növekedett, és az alacsonyabb kamatszint nem veszélyezteti a 2005. decemberére kitűzött
inflációs cél elérését. A 25 bázispont a technikailag megvalósítható legkisebb csökkentési mérték, óvatosságát a kedvező folyamatok sérülékenységével indokolta a Monetáris Tanács.
Két héttel ezelőtt, az első 25 bázispontos kamatcsökkentés alkalmával könnyített a jegybank hosszú idő óta először a monetáris kondíciókon. Az elemzők az akkori csökkentést jelzésértékűnek tekintették, mindannyian további óvatos mérséklést várva már a második negyedévben. Arról azonban megoszlottak a nézetek, hogy a jegybank milyen ütemben hajtja végre a csökkentést. A mai kamatdöntés előtt az 50-100 bázispontos várakozás sem volt ritka.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra?
Talán túlzottan is óvatos volt a mai döntésnél a jegybank – véli Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Értékpapír elemzője -, nem biztos, hogy elég hatékony a 25 bázispontos kamatvágás. A közeljövőben napvilágra kerülő inflációs és államháztartási adatok fényében talán nagyobb csökkentést is megengedhetett volna magának a Magyar Nemzeti Bank. A kiszámíthatóan óvatos kamatpolitikával ugyanis jelen helyzetben ezekhez az adatokhoz köti a piacot. A piaci szereplők tehát érzékenyebben reagálnak majd, amennyiben a gazdasági mutatók a várakozásoktól eltérően alakulnak.
A magunk részéről például szkeptikusak vagyunk a költségvetéssel szemben – mondta Sarkadi Szabó Kornél. Egy 50 bázispontos kamatvágás vélhetően nem nagyon ingatta volna meg a piacot. Ugyanakkor az esetleg kedvezőtlen adatok után ki tudja, mikor lesz ismét lehetőség a kamatszint lejjebb szállítására.
Milyre mozdul az ipari lobbi?
A legtöbben elemző egyetért abban, hogy 250 forintnál gyengébb euróárfolyam már ártana a konjunktúrát húzó exportnak. Bár az utóbbi hónapokban a jegybanki kommunikációból egyértelműen hiányzik a burkolt árfolyamcél, talán visszaemlékezünk arra, hogy a sáveltolást követő időszakban éppen a 250 forintos euróárfolyam volt a monetáris sugalmak alsó határa. A 250 forint nemcsak a pénzügyi piacokon jelentett lélektani határt, hanem vélhetően az ipari lobbi sem tétlenkedne sokáig egy ennél határozottan alacsonyabb euróárfolyam esetén.
Az óvatos kamatcsökkentésekkel párhuzamosan kompromisszumos árfolyamszint látszik stabilizálódni. Hosszabb távon, akár egész évben is elképzelhető, hogy a 250 forintos szint környékén marad az euró árfolyama – véli Barcza György, az ING Bank makroelemzője. Ez éppen olyan szint, amelyik még megfelel az exportőröknek, de már az inflációt szem előtt tartó monetáris irányítás is elfogadja.
Könnyen előfordulhat, hogy az idén a 2001-2002-es időszakhoz hasonlóan a forint lesz a régióban a legstabilabb valuta – állítja Barcza György. 2003 talán arra volt jó a gazdaságnak, hogy minden szereplője megtanulja, nem annyira az árfolyam szintjétől, hanem inkább az ingadozásától kell tartani. Éppen ez a tanulási folyamat ad alapot arra, hogy a különböző érdekekhez igazodva köztes árfolyam alakulhasson ki.
A jegybank a kommunikáció foglyává vált
A tanács a kamatvágással a piac után ment, az már beárazta az alapkamat 50-100 bázispontos csökkentését – hangsúlyozta Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője. A piac követése szerinte nem folytatható sokáig. “Eljön a pont, amikor a kamatpolitika önállósága megkérdőjeleződik” – mondta. A fundamentumok helyzete az elmúlt döntés óta nemigen változott, egyedül az árfolyam módosult. A jegybanknak – legalábbis a hivatalosan kommunikált célokat szerint – elsősorban inflációs, nem pedig árfolyamcélja van.
Ha a forint erősödésének megállítása lett volna az MNB szándéka, akkor nem volt szerencsés ez a kis mértékű csökkentés – véli Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője. A fundamentumok ugyanakkor szerinte nem indokoltak nagyobb kamatvágást.
Tavaly november végén, amikor a forint nagyobb leértékelését kívánta megakadályozni, az MNB nagymértékű kamatemelést hajtott végre, most gyorsan erősödik a forint, s a Monetáris Tanács óvatosan csökkenti a térség kiugróan legmagasabb kamatszintjét – erősíti meg Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Szerinte legalább 50 bázispontos kamatvágásra lett volna szükség, hogy az MNB gátat szabjon a forint további erősödésének és a beáramló forintösszegeknek. “Az MNB saját kommunikációjának foglyává vált, hiszen korábban szinte kizárta a kamatcsökkentést, hol a fiskális politikára, hol a gyorsuló inflációra hivatkozva – fogalmazott Neményi Judit. – Az utóbbi egy hónapban ehhez képest semmi sem történt, a forint mégis erősödött, így az MNB kénytelen volt lépni, igaz, kisebbet a szükségesnél, illetve a lehetségesnél.”
