Akár százezer vállalkozónak és gazdasági társaságnak jelenthet megoldást az eva-plusz – véli az új adónem tervezetét jegyző Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetője, Wieszt János.
Sikerek és kudarcok
Sikeres kezdet
Összesen 17 milliárd forint egyszerűsített vállalkozói adót (eva) fizettek be a második negyedévben az érintett vállalkozások, ami már az egész évre tervezett 16 milliárd forintot is meghaladta. Az első negyedév után összesen 8,4 milliárd forint evaelőleg folyt be.
A kamara szerint az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetését a potenciálisan érintett mikro-vállalkozói körben igen nagy érdeklődés és várakozás kísérte. Azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb (jellemzően anyagigényes) hagyományos kisipari szakma (termék előállítók, javító szolgáltatók), valamint a kereskedelem és vendéglátás számára rendkívüli egyszerűsége ellenére nem rentábilis az eva választása.
Tanulmányában a BKIK emlékeztet arra, hogy az eva kidolgozásának oka deklaráltan kettős volt: egyrészt meg kívánták szüntetni a szükségtelen számlagyűjtési kényszert, másrészt könnyíteni akartak a kisvállalkozások adminisztrációs terhein. A két kitűzött cél közül csak az egyik teljesült; a szükségtelen számlagyűjtést kiváltotta az eva, de a kézműves és kereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozások adminisztrációs terheit nem csökkentette érdemben. 2003-ra összesen 59.792 vállalkozás (35 913 egyéni vállalkozó és 23 879 társas vállalkozás) választotta jogszerűen az evá-t.
Megduplázott a felső határ
A javasolt konstrukció lényege:
• A bevétel fogalma megegyezik az eva bevételi fogalmával (bruttó ÁFA-t is magában foglaló)
• A választhatóság bevételi értékhatára évi 30 000 000 forint.
• A számított adó a bevétel 18 százaléka.
• A fizetendő adó = a számított adó csökkentve a nem alanyi adómentes, a nem evás és a nem e javaslat szerinti szállító által kibocsátott beszerzési számlák együttes bruttó (az ÁFA-t is magában foglaló) értékének 12 százalékával.
• A fizetendő adó nem lehet kevesebb, mint a bevétel 8 százaléka.
• A számított adó csak abban az esetben csökkenthető, ha a beszerzési számlák együttes bruttó értéke eléri vagy meghaladja a bruttó bevétel 25 százalékát.
• A fizetendő adó ugyanazokat az adókat váltja ki, mint az eva.
• A bevételek nyilvántartása mellett azonos szabályok szerint a beszerzési számlákat is nyilvántartásba kell venni.
• Az egyéb szabályok és feltételek megegyeznek az eva szabályaival.
Minden átalányadó egy bizonyos bevételi határig működik – áll az indítványban, mely javasolja az eva-plusz felső határaként a 30 millió Ft bruttó árbevételt. Az adó számításának az alapja – hasonlóan az evához – a bruttó bevétel. A számított adó a javaslat szerint a bevétel 18 százaléka.
Az átalányadó kiterjesztésének a feltétele azonban az, hogy a kiadások, a költségek is legyenek figyelembe véve; ezért az előzőekhez képest a fizetendő adót csökkenteni kell. A tervezet szerint ez a csökkentés a beszerzési számlák együttes összegének 12 százaléka lenne, így tehát a fizetendő adó a számított adó összege csökkentve a beszerzési számlák adójának 12 százalékával.
Biztosítékok, fékek
Természetesen több féket is érdemes a rendszerbe beépíteni; egyrészt a beszerzési számlák közül – az áfa rendszer védelme érdekében – ki kell zárni az evás számlákat.
E javaslat szerint a bevétel 25 százalékának megfelelő igazolt beszerzés (számlás költség) mellett a fizetendő adó megegyezik az eva mértékével, tehát éppen 15 százalék, ennél kisebb arányú beszerzési számla felmerülése esetén a számított adó csökkentésére nincs mód. Ez a magasabb (18 százalékos) induló adókulcs és a legalább a bevétel egynegyed részét elérő számlás költség követelmény a biztosíték arra, hogy a magasabb bevételi határ ellenére ne legyen érdeke olyan vállalkozásnak ezen átalány választása, amely egyébként az evát választaná. Ha a számlával igazolt költség éppen 50 százaléka a bevételnek, akkor a fizetendő adó a bevétel 12 százaléka. Ahhoz, hogy a fizetendő adó a bevétel 10 százaléka, vagy kevesebb legyen, a bevétel 2/3-át elérő (meghaladó) számlával igazolt költség felmerülése szükséges. A fizetendő adót a bevétel maximum 8 százalékáig lehet csökkenteni.
Az eva védelmében a kamara azt szeretné, hogy a számított adó csak abban az esetben legyen csökkenthető, ha a beszerzési számlák együttes értéke meghaladja a bruttó bevétel 25 százalékát. Az átalányadó ugyanazokat az adókat váltaná ki, mint az eva, szabályai, bevezetési és egyéb feltételei ugyanazokat tartalmaznák, mint az eva törvény.
A BKIK támogatja, hogy az eva a 2004-es EU-csatlakozás után is megmaradjon. Wieszt János úgy véli, a kisvállalkozásoknak szükségük van az egyszerűbb adózásra. Az evá-t sok kritika érte amiatt, hogy nem EU-konform, így csak egy átmeneti adófajta lehet. Wiesz János azonban úgy nyilatkozott, hogy az EU nem zárja ki a kisvállalkozások egyszerűsített adózását. A BKIK úgy tudja, hogy az EU elfogadja az evá-t és így az 2004-ben is választható marad a feltételeket teljesítő cégek számára.
