Szeptemberben Frankfurtban mutatkozik be a Mercedes első szuper sportkocsija, az SLR. Az autó tanulmányverzióját már 1999-ben Stockholmban bemutatták, ám a csodagép szériaérett változata csak igen lassan készült el, hiszen az eredeti tervekhez képest bő kilenc hónapot késik. A csúszás egyik oka, hogy a gyártást egy teljesen új, angliai üzemegységben, a McLaren Forma 1-es istállójánál végzik. Az angoloknak komoly tapasztalatuk van a szuper-sportautók építésében, hiszen a F1-es autókon kívül itt készült a világ egyik legjobb utcai sportkocsija, a BMW motoros McLaren F1 is.
Finomra csiszolva
Az új immáron végleges modell részletei csak kismértékben térnek el az alapkoncepciótól. A szériaváltozatnál továbbra is megmaradt a Forma 1-es versenyautókra emlékeztető hosszú kitüremkedés a motorháztetőn, de az orrkiképzés némileg megváltozott. Emellett sokkal agresszívebbek lettek az oldalsó kopoltyúk, és természetesen megmaradt a típus igazi különlegessége, a szárnyas ajtó is. A kocsi bővelkedik a műszaki csemegékben is: szinte mindenhol különleges szénszálas, vagy egyéb kompozitanyagok találhatók.
A legendás ős
Az ötvenes évek legendás ezüst nyilai az SLR-ek voltak. Ezeket a gépeket olyan neves versenyzők terelgették, mint Juan Manuel Fangio, Stirling Moss, vagy Karl Kling. A kocsi teljesítménye még ma is figyelemre méltó, saját korában pedig egyenesen legyőzhetetlen volt. A 300 SLR-t egy háromliteres, 310 lóerős motor hajtotta, mely akár 300 km/óra feletti végsebességre is képes volt. Ezt a technikát próbálta az utcára vinni a fejlesztési és tesztelési vezető Rudolf Uhlenhaut. Ám a sors közbeszólt, az 1955-os Le Mans-i baleset után a Mercedes visszavonult az autóversenyzéstől, és az “Uhlenhaut-Coupé” sem válhatott szériaautóvá, így csupán csak két prototípus őrzi a legendás típus emlékét.
A műszaki tartalmat tekintve az SLR mindenképpen a csúcsot jelenti, hiszen a hajtásról az AMG által fejlesztett, 5,5 literes V8-as aggregát gondoskodik, ami a hírek szerint minimum 600 lóerő, és 800 newtonméteres nyomaték előállítására képes. Ehhez az egységhez kapcsolódik a Maybach-nál is használt, kormányról is kacsolható automataváltó, melyet az SLR-nél természetesen sportosabbra hangoltak.
A gigászi teljesítményadatoknak hála, a kocsi nem mindennapi menettulajdonságokkal rendelkezik. A százra gyorsításhoz kevesebb, mint 4 másodperc szükséges, a végsebesség pedig meghaladja a 330 km/órát. Ilyen paraméterek mellet különleges futóművekre, és brutális fékre van szükség. A megfelelő stabilitásról elöl 245/40, hátul 295/35-ös 18 collos magnézium felnikre húzott abroncsok gondoskodnak. 
A kívánt lassulást a brake-by-wire rendszerű, teljes egészében számítógép által vezérelt fékrendszer biztosítja, melyben az aktív szerep a félelmetes méretű szénszálas kompozitból készített tárcsákra, és féknyergekre hárul. Ám ezen felül az SLR-t ellátták egy igazán futurisztikus „légfékkel”, mely a gyakorlatban egy hátsó szárny, ami fékezéskor extra leszorító erőt produkál. 
Diszkont áron
A tervek szerint a Mercedes hazai pályán, az őszi Frankfurti Autókiállításon mutatja be sportos csúcsmodelljét. A gyártás a hírek szerint idén novemberben indulhat be legkorábban, így a leendő tulajdonosok az év vége felé vehetik át az első autókat. Az érdeklődés igen nagy, mivel a Mercedes meglehetősen kedvező áron kívánja értékesíteni az SLR-t, a vevőknek mindössze 250 ezer angol fontot kell leszurkolniuk, szemben a konkurenciának számító Porsche Carrera GT 360 ezer fontos árával, vagy nem beszélve a közel fél millió fontba kerülő Ferrari Enzoról. A Mercedes SLR-ből azonban valószínűleg így sem lesz népautó, mivel a gyár 3500 darabban limitálta a sorozatot.
