Az MNB igencsak meglepte a piacot mostani drasztikus kamatlépésével. A piac számított rá, hogy a jegybank ismét kamatot emelhet, ugyanakkor ennek mértékét 50-100 bázispontnál nem becsülték többre.
A lépést a gyenge forintárfolyam kényszerítette ki, mely az inflációs célok teljesülését veszélyeztette. A reggeli órákban 270,5 Ft/euró árfolyamon születtek kötések a hazai fizetőeszközre, a kamatemelés után az árfolyam 266 Ft/euróig erősödött rögtön. A jegybank célja az, hogy az árfolyamot valahogy 250 Ft/euró szintig hozza vissza.
Elemzők a kamatemelésről
Az MNB 200 bázispontos kamatemelése stabilizálta a forint árfolyamát, s megállíthatja a magyar fizetőeszköz gyengülését az euróhoz képest – mondják az MTI-ECO által megkérdezett közgazdászok.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatójának számításai szerint a kéthetes betéten jelenleg 750 bázispont a forintkamat hozamelőnye az eurókamathoz képest, éves távon pedig 650 bázispont. Ez “ha arra nem is elég, hogy Magyarországon eddig nem jelenlevő befektetőket vonzzon viszont arra jó, hogy megdrágítsa a forint shortolását” – mondta Duronelly. Mindez azt jelenti, hogy a forint határidős eladására játszó euró alapon befektető piaci szereplőknek 6,5 százalékba kerülne egy ilyen típusú pozíció nyitása, ennyivel kellene gyengülnie a forintnak egy év alatt, hogy megérje az ügylet. A jelenlegi árfolyamszintekről viszont ennek kevés az esélye. A jegybank előző, 100 bázispontos kamatemelése nem volt képes megállítani a forint gyengülését az euróhoz képest. Duronelly szerint akkor a piac elveszítette türelmét, extrém módon reagált nem pedig a fundamentumok alapján. A jegybank csütörtöki kamatemelése nagyobb a piac által beárazottnál, határozott lépés, így van arra esély, hogy megállítsa a forint gyengülését – vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető közgazdásza. A részvény- és a kötvénypiacok szerdán egyaránt eladói nyomás alatt álltak, a közgazdász szerint a külföldi befektetők sorra árazták át magyar instrumentumaikat, ez vélhetően elősegítette, hogy a jegybank határozottan lépjen fel. Vojnits ugyanakkor úgy gondolja, hogy az MNB “boldog lenne, ha 260 alá tudná tuszkolni az árfolyamot, messze még a 250.” Az MNB korábbi nyilatkozataiban az euróval szembeni 250-es árfolyamot jelölte meg az inflációs célok teljesítéséhez szükséges szintnek.
Elemzők is rámutattak, hogy a jegybank igen nehéz helyzetbe került, mert akárhogy is szerette volna, az intervenciós sáv eltolása után az árfolyamot nem sikerült tartósan erősítenie. A piaci kametemelési várakozások miatt a külföldi befektetők inkább leépítették pozíciókat, a tőke kifelé áramlott, és ez jellemzően a forintot is gyengítette. Magasabb kamatszintnél, illetve gyengébb árfolyamnál (a forint erősödésére számítva) a profitszerzési potenciál is magasabb a külföldi befektetők szemében.
Az elmúlt időszakban tett árfolyamintézkedések miatt az MNB hitelessége meglehetős csorbát szenvedett, visszaszerzéséért a jegybank foggal-körömmel küzd. Az eddigi 300 bázispontos kamatemelés ezt hivatott kifejezni.
Az MNB inflációs célja az év végére 4,5 százalék, jövőre 3,5 +/- 1 százalék. Az idei cél teljesülése a piac szerint nem várható, jövőre azonban komoly esély van rá.
A mostani kamatdöntéssel a hazai irányadó kamatszint magasan a legmagasabb a régióban. A kamatkülönbözet növekedésének hatására ismét megélénkülhet a tőkebeáramlás, ez pedig a forint árfolyamát erősítheti.
Beszakadt a BUX az MNB kamatemelése után
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 16,76 pont, 0,21 százalék csökkenéssel, 7817,21 ponton nyitott csütörtökön, az MNB 200 bázispontos kamatemelését követően azonban zuhanórepülésbe kezdett.
A kereskedés első húsz percét követően a BUX 7695,90 ponton állt, ami a tegnapi záróértékhez képest 138,07 pontos, 1,76 százalékos zuhanás.
