A koppenhágai EU-csúcs fő tétje az lesz – állítja a magyar főtárgyaló, hogy megjelennek-e további források az unió bővítést finanszírozó ajánlataiban, és ha igen, milyen formában, és hogyan osztják el azokat a tagjelöltek között.
Mi az, hogy 2006-os szint?
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2006 utáni időszakban az új tagországok mezőgazdasági termelőinek járó közvetlen támogatások növekménye egy állandó bázis helyett a mindenkori – változó – uniós szinthez lesz kötve. A nagykövet szerint ez negatív fordulat, mert az eddigi javaslat magában foglalta azt a lehetőséget, hogy a közvetlen támogatások bevezetésére szánt 9 éves átmeneti időszak lerövidül. Az Európai Bizottság javaslatai szerint ugyanis a következő költségvetési periódusban összesen mintegy 20 százalékkal csökkenne a közvetlen támogatások mértéke, így az új tagországok már hét év után elérték volna a régiek szintjét. E fejlemény ugyanakkor csak megerősíti Magyarországnak azt a szándékát, hogy megpróbálja elérni a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos feltételek javítását.
A másik fontosabb nyitott kérdés, amelynek rendezése a csúcsra marad, az új tagállamoknak nyújtandó költségvetési kompenzációk ügye. Ezeket az elnökségi javaslatok azzal a céllal helyezik kilátásba, hogy a készpénzáramlási problémák ellensúlyozásával javítsák az új tagországoknak az unióval szembeni költségvetési mérlegét.
Még egy kis kiegészítés
Az unió számításai alapján a kifizetéseket tekintve Magyarország nettó egyenlege 2004-ben 270,8 millió euró lenne, ami 74 millió eurós javulást jelentene az előző évihez képest. Ebben azonban az is benne van, hogy – mivel a csatlakozásra csak májusban kerül sor – az első évben a közös költségvetésbe elvileg fizetendő hozzájárulásnak csak a kétharmadát kell folyósítani. A következő két évben viszont jelentős mértékben, körülbelül 50 százalékkal emelkedne a befizetési kötelezettség, miközben az unió erre az időszakra már nem ígért kompenzációt. Magyarország fenntartja ezzel kapcsolatos igényét – közölte Juhász Endre. Pontos adatokat ezúttal sem kívánt közölni, de annyit elmondott, hogy a két évre bejelentett magyar többletigény nem haladja meg a félmilliárd eurót.
Pozitív szaldó
Mindenesetre a dolgok jelenlegi állása szerint Magyarország az eddigi javaslatok elfogadása esetén sem járna rosszul. Az uniós számítások szerint ugyanis – ismét a csak a konkrét kifizetéseket tekintve – a közös költségvetéssel szembeni nettó egyenlege 2005-ben 466 millió, 2006-ban pedig 591 millió, a 2004-2006-os időszak egészét tekintve pedig 1,327 milliárd euró lenne.
Amiről sikerült megegyeznie Magyarországnak a dán elnökséggel:
• A külföldiek földvásárlására vonatkozó 7 éves moratórium 3 évvel meghosszabbítható lesz, ha az időszak végére a termőföldárak nem érik el az uniós színvonalat.
• Magyarország annyi képviselői helyet kap az új Európai Parlamentben, amennyit a hasonló népességgel rendelkező jelenlegi tagállamok.
• A cigaretták jövedéki adója csak 2008-ra kell, hogy elérje az uniós szintet. Háztartásonként 50 liter szeszlepárlásig kedvezményes jövedéki adó vehető igénybe. A kis- és középvállalkozások 25 ezer euró árbevételig ÁFA-mentességet élvezhetnek. Kedvezményes ÁFA-kulcs a gáz- és a villamosáram-fogyasztásra.
• Védzáradék: csak az érintettekkel folytatott előzetes konzultáció után léptethető életbe, és időben korlátozott lesz; nem tarthat tovább, mint a jogsértés és nem kendőzhet mesterséges piacvédelmi szándékot.
• A “pálinka” név magyar helyesírással csak Magyarországon és Ausztriában használható.
• Egyezség a termelési kvótákról.Forrás: bruxinfo.hu
Megegyezések
Gyakorlatilag befejeződtek Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásai a kétoldalú kérdésekkel kapcsolatos területeken, köztük a mezőgazdasági kvóták ügyében. Ezekkel kapcsolatban nem sikerült minden esetben elismertetni azt a magyar igényt, hogy a kvóták megállapításakor a jövőbeni termelésnövekedési potenciált is vegyék figyelembe. Az unió ragaszkodott ahhoz, hogy a kvótákat tényleges teljesítményre, statisztikailag megbízhatóan alátámasztott adatokra kell építeni. Fontos kivétel a marhahús, amelynél az uniós ajánlat végül több mint a kétszerese lett annak a mennyiségnek, amit statisztikai adatokkal alá lehetett támasztani.
