Még mindig külön mozog a forint a régiós devizáktól – mondta pénteken az FN-nek Hont András, a Hamilton Zrt. üzletkötő-elemzője.
Nem hívták meg Magyarországot aláírónak
Hont András megerősítette: a forint leválása a régiós mozgásokról valóban akkor történt meg, amikor Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária bankfelügyeletei közös nyilatkozatot adtak ki arról, hogy a régió országai egymástól különböző gazdaságok, s félrevezető a régióra nézve általánosítani. A forint bedőlését az okozta, hogy Magyarországot nem hívták meg a dokumentum aláírói közé, bár a PSZÁF végül elérte, hogy hazánk szignója is ott legyen, de ez már az első sajtóhírek megjelenése után történt.
A közlemény válasz volt arra, hogy Gyurcsány Ferenc az egész kelet-európai régiónak kért pénzügyi segítséget, s az osztrák kormány – Gyurcsány kezdeményezését támogatandó – fölhívta a figyelmet a nyugat-európai bankok kelet-európai kitettségére. Gyurcsány javaslatát az unió elutasította, s maguk a régiós országok vezetői is „húzták a szájukat”, hogy nem kell a régió országait egy kalap alá venni.
A közlemény nem erősítette meg a régiós devizákat, viszont drámaian meggyengítette a forintot. Pánikhangulat van a piacon Hont András szerint, ami idővel remélhetőleg csillapodni fog.
Készpénznek vette a világsajtó
A mainstream világsajtó gyakorlatilag készpénznek vette a forintárfolyamra drámai hatást gyakorló közleményben foglaltakat. A BBC kész tényként közölte, hogy elhibázott koncepció volt a hajdani „kommunista” országokat egységesen kezelni, s joggal mondhatja Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia, hogy nem néznek szembe jelentősen nagyobb bajokkal, mint a nyugat-európai országok. A Wall Street Journal megállapította: Magyarország magára maradt.
Mindegyik régiós ország gazdasága más, valóban, mindegyik másképp sérülékeny – olvasható Edward Hugh makroközgazdász kevésbé mainstream blogjában. Hugh elismeri, hogy pillanatnyilag erősebb helyzetben van Csehország és Lengyelország hazánknál, de végképp nem érti, mit keres az aláírók között a gyenge gazdasági helyzetben lévő Románia és Bulgária.
Jön a Nagy Depresszió II.
Hugh hivatkozik a szintén nem divatkövető gondolkodásáról ismert, nemrégen Nobel-díjjal jutalmazott közgazdász, Paul Krugman blogbejegyzésére, aki Magyarország javaslatának elutasítását úgy értékelte, hogy az unió a források csöpögtetése mellett döntött. Krugman szerint így már nincs esély a lefelé tartó spirálból kiszállni, egyre valószínűbb a „Nagy Depresszió II”, a nagy világgazdasági válságot követő időszakhoz hasonló események eljövetele.
Ha a forintunk árfolyamára oly gyászos hatású közleményt aláíró országok stabilitását közelebbről megnézzük, nehezen érthető, miért vágynak olyannyira az egyedi megítélésre – derül ki a Commerzbank tavaly készített elemzésének adataiból. Szlovákia és Csehország sok tekintetben ugyan a régiónk éltanulóinak számítanak, s nem kell szembenézniük a deviza alapon eladósodás gondjával. A bankrendszerük viszont gyakorlatilag 100 százalékban külföldi tulajdonban van. Ennél nagyobb sérülékenység nem is kell a jelenlegi helyzetben, mint az egyik cseh leánybank már meg is tapasztalhatta.
Errefelé senki nem stabil
Az osztalék befizetése az anyabanknak persze még nem a világ vége, de egy pici ízelítőt jelent a leánybanki kiszolgáltatottságból. Igaz, Magyarországon is eléri a külföldi központú bankok piaci aránya a 80 százalékot (ami megfelel a régió átlagának), de legalább elmondhatjuk: ebben a tekintetben nem állunk annyira csehül. Nem csak a bankrendszer ingatag, a nyugatra irányuló export összeomlása is válságos helyzetbe juttathatja ezeket az országokat – csakúgy, mint a régió többi tagját.
Lengyelország sem tekinthető éppen a stabilitás szigetének, a jelzálogkölcsönök 60 százalékát vették föl deviza alapon, s még kevésbé mondható ez el Romániáról, ahol az utóbbi időben történt robbanásszerű hitelnövekedés nagyjából 80 százalékban szintén deviza alapon történt, s ahol olyan magas szintű a korrupció, hogy gyakorlatilag ellopták az összes autópálya-építésre szánt állami és uniós pénzt. A sok tekintetben hasonló kvalitásokkal rendelkező, tekintélyes folyó fizetési mérleghiánnyal evickélő Bulgária sem biztos, hogy nagyon jól jár azzal, ha a régiótól elkülönítve, egyedileg ítélik meg.
S ha mindez nem is lenne így, Magyarország bukása esetén a pénzügyi fertőzés tenné meg a magáét, s ez a fertőzés nemcsak a régió országait, hanem Európát, de még az Egyesült Államokat is megrengetheti. A régió országai mégsem érezték a szükségét a közös fellépésnek, ami persze nemzetállamok, különösen frissen alakultak esetében nem meglepő. A régió országaira korábban is inkább a versengés, mint az együttműködés volt a jellemző, ami végső soron ártott az egész térségnek.
