Az Országos Betétbiztosítási Alapnak négyféle szervezet lehet a tagja, bankok, takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek, lakástakarékpénztárak. Ha olyan pénzügyi intézménynél helyezzük el megtakarításunkat, amelyik egyrészt tagja az OBA-nak (ez ellenőrizhető a www.oba.hu oldalon), illetve olyan pénzügyi terméket (többnyire betétet) vásárolunk, amire vonatkozik a betétesvédelem, akkor egy bizonyos összegig a bank esetleges csődje esetén is pénzünkhöz jutunk.
Voltak már bankcsődök
új befektetési sztorik
Meddig érdemes kínai részvényeket venni? Meddig drágul még az olaj? Megállítható a gabonatermények áremelkedése?
A legutóbbi évek legsikeresebb befektetési történetei részben már megtorpantak, legalábbis ami a kínai tőzsdét, vagy a gabonaárakat illeti, már korrekciót is tapasztalhattak a későn beszállók. A legnagyobb befektetési házak éppen ezért már újabb megközelítésekkel nézik a világ tőkepiacait.
Kíváncsi, pontosan hogyan? Olvassa el a „Zsebre megy” sorozat következő darabját a jövő héten is a FigyelőNeten!
Magyarországon szerencsére a bankszektorban nem volt jellemző a csőd az utóbbi időkben, de akinek jó a memóriája, emlékezhet: korábban itthon is voltak kisebb bankoknál bukások, de még nagyobb lakossági bankot is rohamoztak meg vészjóslóan a befektetők.
Az OBA a kisbefektetőket hivatott védeni, ha egymillió forint, vagy annál kisebb a betétünk értéke, akkor a kártalanítás mértéke száz százalék, vagyis intézményi probléma esetén mindent megfizet számunkra az alap. Ugyanakkor a szabályozás igyekszik a gondos bankválasztást is ösztönözni, így a „nagyobb” kisbefektetők már betétesi önrészt fizetnek, vagyis rossz bankválasztásuk miatt egy kicsit ők is buknak a megbízhatatlan bankkal együtt.
Ez a betétesi önrész az egymillió forint feletti kártalanítás 10 százaléka, vagyis az egymillió forint feletti betétrészünk esetleges kárát már csak 90 százalékban fizeti vissza az OBA, és a kártalanítás maximum személyenként és hitelintézetenként legfeljebb hatmillió forint lehet.
Személyenként és bankonként
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a biztosítás egy ügyfél egy bankkapcsolatára vonatkozik. Ha nagyobb megtakarítással rendelkezünk, de nagyon félünk egy OBA-védett intézet esetleges megborulásától, akkor többféleképpen is eljárhatunk.
Egy 13,1 millió forinttal rendelkező „szinglinek” a maximális biztonság miatt érdemes két bank között 6,55-6,55 millió forint arányban megosztania betét-elhelyezéseit. Míg, ha egy családban 13,1 millió forint a leköthető megtakarítás, és van egy abszolút favorizált termék, akkor érdemes lehet két személy nevén elhelyezni a 6,55-6,55 millió forintot.
Azt mondtuk, hogy hatmillió forint a kártérítés maximális összege, akkor miért számolunk 6,55 millió forintos betétekkel? A betétesi önrész (egymillió forint felett 10 százalék) miatt 6,55 millió forintos betétnél (egészen pontosan 6 555 555 forintos betétnél) jár a maximális, a hatmillió forintos kártalanítás. Akit pontosan érdekel egy adott összeghez tartozó potenciális kártalanítás, az az OBA honlapján talál betétbiztosítási kalkulátort.
Arra is gondolnunk kell azonban, hogy az OBA betétvédelme nemcsak a tőkerészre, de a kamatokra is vonatkozik, ám az összeghatárok nem változnak. Tehát, amennyiben 4-5 millió forintos betétünk az elmúlt években 20 százalékos kamatot is termelt, akkor a teljes összeg (tőkerész + kamatok) után jár a kártalanítás a meghatározott szabályok szerint. Ha azonban éppen 6,55 millió forintot helyezünk el egy bankban, majd a pénzünk kamatozna, akkor sajnos csak a tőkerész kártalanításában reménykedhetünk, hiszen a kamatok már kilógnak a maximum hatmillió forintos kártalanításból.
A bizalom ára
Honnan van minderre az OBA-nak pénze? Természetesen maguktól a bankoktól, hiszen ennek a szakmának kulcseleme a bizalom. A bankok abban érdekeltek, hogy mindenki nagy bizalommal adja kölcsön a pénzét nekik, ezért hozták létre az alapot, vagyis azt a szervezetet, amelyik probléma esetén kártalanítja a betéteseket.
Vélhetően eltúlzott óvatosság, felesleges felkészülés lenne már a probléma előtt pontosan megismerni a kártalanítás folyamatát, ezeket nem is szeretnénk részleteiben ismertetni, de a szabályokat úgy alkották meg, hogy a károsultak záros határidőig és viszonylag egyszerű ügymenettel pénzükhöz jussanak. Akinek pedig fennakadásai, problémái támadnak, az OBA munkatársaitól, vagy a betétbiztosítási ombudsmannál is feltehetik kérdéseiket.
Mire igen, mire nem?
Említettük, hogy érdemes megnézni, hogy adott „pénzgyűjtő szervezet” OBA-tag-e, ahogyan azt is, hogy a konkrét pénzügyi instrumentum védettséget élvez-e. Ezt tényleg mindig fontos megtudnunk, általában a tájékoztató anyagokban ezt fel is tüntetik a bankok, de bármikor feltehetjük a kérdést a terméket kínáló banki munkatársnak, vagy pénzügyi terméket értékesítő ügynöknek.
Hivatalosan betétet Magyarországon csak olyan szervezet gyűjthet, amelyik egyben OBA-tag is, azaz főszabályként egy kereskedelmi banknál elhelyezett betét, vagy egy bank számlaterméke szinte biztosan védett, ahogyan a más elnevezéssel futó banki forrásgyűjtő termékek (például banki kötvények) zöme is, főleg azok, amelyeket 2003. január 1. után bocsátottak ki.
Ugyanakkor a szintén bankokban is kínált befektetési jegyek általában nem betétbiztosítottak, ahogyan egyes régebbi banki kötvények, a részvények, a nyugdíjpénztári megtakarítások sem. Figyelem, mindez nem jelenti azt, hogy aki ilyen terméket vásárol, az védtelen, csak másjellegű garanciák és szabályok védik őket (lásd például a BEVÁ-ról szóló keretes írásunkat)!
beva
Globex, LaSalle, Enigma, Diana, Wellington, Allied, London – csupa hangzatos nemzetközinek tűnő cégnév, amely mögött akár állhatna valamely nagy globális pénzügyi csoport is. Pedig nem, a felsorolt cégek a BEVA, vagyis a Befektető-védelmi Alap csődbe ment tagjai, vagyis olyan „ügyfelei”, amelyek helyett az alapnak kellett a pénzükért harcoló ügyfeleket kárpótolni.
A BEVA is kisbefektetőket kártalanít, de nem betétesként, hanem befektetőként elszenvedett károkért. Figyelem, soha nem a piacon elbukott pénzek, a részvények árfolyam-vesztesége, vagy más piaci veszteség után kártalanít a BEVA, hanem akkor, ha a BEVA valamely tagja, amelynél értékpapírunk, vagy pénzünk volt, nem képes kiadni számunkra a jogos követelésünket.
A BEVA befektetőként és összevontan hatmillió forintig nyújt pénzbeni térítést, és – az OBA szabályaihoz hasonlóan – az egymillió forintot meghaladó követelésnek csak a 90 százalékát fizeti meg, 10 százalékos önrésszel bünteti azt a befektetőt, aki rosszul választotta meg brókercégét.
