A március 9-i magyarországi népszavazás egyedi a demokratikus országok történetében, hiszen nagyon ritka az olyan eset, amikor valamilyen kivetett díj eltörlését népszavazásra bocsátották volna – állapítja meg a Political Capital elemzése. A közelmúltban Szlovákiában rendeztek hasonló népszavazást az ottani reformok visszafordításáról, de szomszédunknál a referendum érdektelenségbe fulladt és kudarcot vallott.
Külföldön nem szokás
Más országokban vagy az alkotmány, vagy a törvények, vagy a politikai elit önmérséklete, a szokásjog az akadálya, hogy ilyen népszavazásokat tarthassanak – emeli ki a politikai elemző cég. Tehát a március 9-i magyar népszavazásnak már a puszta ténye is meglepetés volt a külföld számára, miközben a váratlanul magas részvétel is komoly következményekkel jár a jövőre nézve.
Kiborították (Fotó: MTI)
A Political Capital Kockázat-előrejelző Divíziójának elemzési szerint a népszavazás után – a gazdasági szereplők szemszögéből nézve – megnövekedtek Magyarország politikai kockázatai.
Gyengült Gyurcsány pozíciója
A népszavazás eredménye meggyengítette a miniszterelnök pozícióját, de ez a gyengülés egyelőre nem olyan mértékű, hogy az Gyurcsány Ferenc bukásához vezetne. Ugyanakkor a kormányfőnek a következő hónapokban mindenképpen el kell érnie az MSZP népszerűségének, támogatottságának emelkedését, ellenkező esetben pozíciója nemcsak a pártvezetés, a parlamenti frakciótagok, hanem a párttagság körében is meggyengülhet. Ez esetben megnő az esélye a miniszterelnök-cserének – valószínűsíti a Political Capital.
A 2008. januári pénzpiaci események megmutatták, hogy a forint árfolyamának volatilitása, és a miniszterelnök politikai pozíciójának stabilitása között rövid távon erős a korreláció, vagyis minden hír, amely a kormányfő meggyengülését jelzi, azonnali reakciót vált ki a forintárfolyamban. Ezt a hatást az árfolyámsáv február 26-i eltörlése tovább erősíti.
Marad az „osztogató” Fidesz
A koalíciós kapcsolatokért felelős államtitkár, Horn Gábor „elszólása” felerősítheti azt az álláspontot az MSZP-n belül, hogy a kormány és a reformok népszerűtlenségéért elsősorban az SZDSZ által irányított egészségügyi reform vélt vagy valós hibái tehetők felelőssé – világítanak rá.
Ez azt jelenti, hogy rövid távon felerősödhetnek a koalíciós konfliktusok, a két párt egymást fogja okolni a népszavazási kudarcért, ami korlátozza a kormány és a törvényhozás cselekvőképességét, lelassíthatja a reformokat.
A Fidesz politikai stratégiája nem változik. Orbán Viktor egyértelmű és személyes győzelmet aratott a népszavazáson, ami azt jelenti, hogy a Fidesz politikai stratégiája nem fog változni: a párt a jóléti típusú osztogató, illetve antikapitalista üzenetekre építi majd politikáját, és a párton belül a konzervatív ideológiai vonal tartósan meggyengül.
Lapozzon! Most jön még a java.
—-Kérdésessé válhat a kormányozhatóság—-
A referendum után – amennyiben a hatályos népszavazási törvényt nem változtatják meg – az ország kormányozhatósága kérdésessé válik – olvasható az elemzésben. A jövőben ugyanis bármilyen kormány kerül hatalomra, a választókra nézve anyagi terhet jelentő intézkedések egy referendummal érvényteleníthetők – még a költségvetést érintő kérdésekben is.
A magyar belpolitikában 1990 óta jelen lévő, úgynevezett „választási költekezési csapda” 2010-ben is érvényesülhet, amennyiben a kormány a népszerűség emelése érdekében fellazítja a költségvetési szigort. Az újra elszabaduló költségvetés instabilitást hozhat a forint árfolyamában, az inflációban, továbbá elbizonytalanítja a külföldi befektetőket és pénzpiaci szereplőket.
Tort ül a demagógia
A népszavazásból a politikai elit azt a következtetést vonta le, hogy a magyar választókat kiadási, jóléti jellegű ígéretekkel lehet megnyerni – összegezte elemzését a Political Capital. Így meglátásuk szerint, aki eséllyel akar indulni a 2010-es választáson, annak ígérnie kell, és ami még kockázatosabb, a költekezési ígéreteket be is kell tartani. Vagyis az előző két évtizedhez hasonlóan továbbra is nagy az esélye a demagóg választási kampányoknak, a gazdasági növekedés és a szükséges szerkezetátalakulás kárára – vetítik előre.
Az Alkotmánybíróság döntése fokozta a jogi bizonytalanságot, mivel az olyan szektorokban tevékenykedő magánbefektetők, ahol az állami szerepvállalás jelentős – például egészségügy, nyugdíj, oktatás, energia -, magasabb jogi és politikai kockázatokkal kénytelenek szembesülni.
Él és virágzik az etatizmus
A referendum további tanulsága, hogy a magyar közvélemény továbbra is fogékony az antikapitalista demagógiára, vagyis az ilyen jellegű társadalmi attitűdök az elmúlt 20 évben alig változtak. Ezt erősíti a politika szavazatmaximalizáló logikája: a választáson győzni kívánó pártnak az az érdeke, hogy erre az attitűdre reagáljon, olyan üzeneteket fogalmazzon meg, amelyeket a választók szívesen hallanak. Ez egy 22-es csapdája, mivel a társadalom attitűdje magától nem változik, a politikai elit pedig, amely ezen változtathatna, nem érdekelt ebben.
A modern nyugati piacgazdaságok alapeszményével szemben az öngondoskodás tartósan alacsony szintje prognosztizálható Magyarországon. A megtakarítási és befektetési szokásokkal kapcsolatos mutatók szerint ezen a téren aggasztó a helyzet. A népszavazás eredménye azt jelzi, hogy az etatizmus, az államtól való függőség széles választói kör igénye, és ezen a területen sem tapasztalható elmozdulás.
Gyengíti a képviseleti rendszert
Amennyiben a közvetlen demokratikus eszközök tartós elemeivé válnak a mindenkori kormányokkal szemben kialakított politikai gyakorlatnak, úgy a kormányozhatóság kérdésén túl a képviseleti rendszer egészének legitimitása gyengülhet meg.
