A törvény értelmében a jövedéki adózásban egyszerűsödik az engedélyezési rendszer, az adózás rendjét illetően szűkül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre, és egyszerűsödnek a befizetési szabályok is.
Az előterjesztés értelmében 2009-től csak értékalapon vethetik ki az önkormányzatok az építményadót.
Értékel a Deloitte
A személyi jövedelemadót (szja) tekintve – az adójóváírás és a lakáseladásra vonatkozó szabályok mellett (15 évről 5 évre csökken az időtartam, ami után nem kell szja-t fizetni a lakás értékesítése után) – nagyobb változás, hogy az önkéntes-kölcsönös egészségpénztári befizetés jövőre nagyobb összegig lehet adómentes: a minimálbér harminc százalékáig, az eddigi húsz helyett – hangzott el a Deloitte értékelésén.
Adóköteles kóstoltatás
A vállalkozóknak érdekes változás, hogy az ajándékozás csak abban az esetben adómentes, ha közvetlenül vásárláshoz kapcsolódik. Oszkó Péter, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint ez gondokat jelenthet majd a hétköznapokban, hiszen például egy kóstoltatásánál nem minden kóstolóból lesz vásárló. A kis értékű ajándékokra vonatkozó szabályozás – amelyre továbbra is fönnmarad – túl speciális ahhoz, hogy például a kóstoltatásra, s hasonló promóciókra vonatkoztatható legyen.
A társasági adózásban több, a kisebb cégekre nézve kedvező változás is várható. A társasági adó kulcsa 16 százalék, ám 5 millió forint nyereségig jelenleg a kedvezményes 10 százalékos adókulcs érvényesíthető. Az összeghatár jövőre 50 millió forintra nő, ám a be nem fizetett adó összege nem vehető föl osztalékként, hanem beruházásra, hitel törlesztésére, esetleg hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására költhető el.
Könnyítések és záruló kiskapuk
Ugyancsak jó hír a vállalkozásoknak, hogy növelhető az adóalap-csökkentő fejlesztési tartalék összege. Eddig a nyereség negyedrészéig volt lehetséges tartalékot képezni, jövőre már a feléig. Az 500 millió forintos összeghatár maradt, tehát a változás főként a kisebb vállalkozásoknak kedvező Veszprémi István, a Deloitte igazgatója szerint.
Kisebb – kisbefektetőket nem érintő – könnyítés, hogy a társasági részesedés eladásából szerzett jövedelem már egyéves tartás után adómentes lesz (eddig két év volt a minimális időtartam).
Újabb kiskapu zárul be a kapcsolt vállalkozásoknál: a természetben kifizetett osztalékok is bekerülnek abba a körbe, amelyben kötelező a piaci árú elszámolást figyelembe vevő adókorrekció. (Kapcsolt vállalkozások azok a vállalkozások, amelyeknek azonos, vagy nagymértékben azonos a tulajdonosi körük. A kapcsolt vállalkozásoknak nem kötelező egymás között piaci árakon szerződniük, ám a tranzakciókkal kapcsolatos adózásnál figyelembe kell venniük a tranzakciók piaci árazását.)
Adós, fizess az államnak!
Az illetéktörvény egyik változása is erősen hat a társaságokra: az elengedett követelés „ajándéknak” számít jövőre, s ajándékozási illeték terheli, amelynek mértéke 8 és 41 százalék között van. Oszkó Péter eme újítást elhibázott koncepciónak nevezte. A vezérigazgató szerint elképesztő, hogy például a hitelezők elengedik követeléseik egy részét egy csődeljárásnál, s az adósnak meg ajándékozási illetéket kell fizetnie.
A legjelentősebb áfaváltozás, hogy megváltoztak az adó visszaigényelhetőségének összeghatárai: a havi bevallók egymillió, a negyedévesek 250 ezer, az évesek 50 ezer forinttól igényelhetik vissza az áfát.
—-Kevésbé ráfázás az áfázás—-
Újdonság, hogy a beruházás teljes összege után visszaigényelhető az áfa, abban az esetben is, ha a beruházó a vállalkozó díját egy részét jogosan – például minőségi kifogásokra hivatkozva – visszatartja. Befizeti a teljes áfát viszont a vállalkozó is, akkor is, ha nem kapta meg a teljes összeget. Sőt abban az esetben is, ha semmit sem kapott meg a kialkudott összegből, s még csak esélye sincs, hogy valaha is megkapja – ahogy történt ez eddig is.
Ezen a gondon azonban valamelyest segít a „fordított áfa” – szintén új – intézménye. Az áfát ilyenkor a vevő fizeti. Így ha a vevő nem fizet, legalább az áfát nem kell az eladónak megfizetnie.
Ilyenkor az igazolt teljesítés nettó összegéről fog majd számlát adni a vállalkozó jövőre azzal, hogy a számlán közli, megrendelője maga fizesse meg az áfát, a fordított adózás szabályai szerint (csak ha a megrendelő maga is áfalany, a lakossági fogyasztókat a változás nem érinti). Fordított áfát kell alkalmazni majd például az építési szolgáltatásoknál és a felszámolás alatt álló cégek egyes tranzakcióinál.
Kényszerű áfakezesség
A fő- és alvállalkozókból álló láncokban résztvevői kezesként egyetemleges felelősséget vállalnak egymásért az áfa befizetésért, az ügyletben részes cégek bármelyikétől követelhető az elmulasztott adókötelezettség.
Érdekes, az uniós jogharmonizációval összefüggő áfaváltozás, hogy az áfa levonásának jogát a vállalkozások jövőre az áfaköteles tevékenységük bejelentésének ideje előttre is érvényesíthetik. A bejelentés elmulasztásáért bírsággal is sújthatók lesznek, kivéve az átmeneti „amnesztia” időszakában, amikor a bejelentések bírság-, pótlékmentesen, az ország uniós belépésének időpontjáig (2004. 04. 01.) visszamenőleg megtehetők.
Meghúz-megereszt
Visszaigényelhető lesz az új autó áfája, ha az autót túlnyomó részben kiadják – a bérleti díj áfája viszont nem lesz levonható. Az új szabályozás nem nyit meg kiskaput, a bérlést ugyanis igazolni kell, s a jogszabály azt sem engedi, hogy a cég piaci ár alatt adja bérbe autóit. Ha az új szabályozás el is indítaná némelyek fantáziáját, a visszaélések hatósági eszközökkel visszaszoríthatók – mondta a Deloitte Zrt. vezérigazgatója.
Ugyancsak nagy változás, hogy az ingatlan értékesítése fő szabályként áfa alól mentes lesz. A vállalkozó azonban választhatja azt is, hogy áfázik. Szigorítás, hogy a vállalkozónak az eddigi tíz helyett húsz évig kell figyelnie, hogy a megvásárolt ingatlant (amelynek visszaigényelte az áfáját) áfaköteles tevékenység végzésére használja-e, s milyen mértékben. Ha az ingatlant áfamentes tevékenységre is használja, bevételarányosan a visszakapott áfa egy részének újbóli befizetésére válik kötelezetté.
Sorozatértékesítőknek telekáfa
Megvalósul a már korábban nagy nyilvánosságot kapott, az ingatlanokkal seftelő magánszemélyek megadóztatását célzó tervezet: magánszemélyek is áfaalanyokká válnak, ha ingatlant vagy építési telket „sorozatjelleggel” értékesítenek. Mégpedig olyanokat, amelyekre még nincs használatbavételi engedély, vagy az engedély kiadása és az eladás között nem telt el két év.
Sorozatjelleggel értékesít az új szabályozás szerint az, aki az említett ingatlanokból és telkekből két naptári éven belül négyet értékesít, továbbá a rá következő három naptári éven belül újabb ingatlant vagy telket ad el.
2008 a szigor éve
Valóra válnak a Pénzügyminisztérium drákói ötletei: az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosul.
Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében. Az APEH be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemély adózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki. A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.
