Denis Hayes kezdeményezésére 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért, és fontos változások indultak el: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre – olvasható a Föld Napja Alapítvány (FNA) honlapján.
Egyéni lehetőségek
Legalább ezen a napon érdemes odafigyelni arra, hogy egyénileg ki mit tehet a Föld érdekében: az FNA számlálókkal hív cselekvésre. Egy amerikai alapítvány online kérdőív segítségével számítja ki az ember ökológiai lábnyomát, vagyis hogy a teszt kitöltője milyen mértékben károsítja a Földet csupán azzal, hogy létezik, folyatja a vizet fogmosás közben, autóval jár és húst eszik.
Az ökológiai lábnyom mérésénél a felhasznált természeti forrásokat területalapra számolják át. Vagyis az élelmiszer és fa alapanyag-termeléshez szükséges földterületet épp úgy figyelembe veszik, mint a városok, utak és egyéb infrastruktúra által használt területeket. Ausztriában például az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 4,6 hektár, szemben a 2,2 hektáros világátlaggal.
A Duna, ahol még a természet az úr ()forrás: WWF/Anton Vorauer)
„Ha a világon mindenki az ausztriaihoz hasonló ökológiai lábnyommal rendelkezne, három bolygóra lenne szükségünk. Európa bőven a feltételek fölött él, sürgősen változtatnunk kell a nyersanyagpazarló életmódunkon” – mondta Herbert Schaupp, a WWF–Ausztria szakértője.
A szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez át kell gondolnunk, hogy mi magunk milyen hatást gyakorolunk a környezetre, és milyen lépéseket tehetünk szén-dioxid-kibocsátásunk környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében. A szén-dioxid-számláló számos ötletet nyújt a szén-dioxid-kibocsátással okozott környezetterhelés csökkentésére. A legtöbb apró változtatást talán még észre sem vesszük, de ha Európában mindenki csak néhány jó szokást vezetne be, a hatás óriási lenne – érvel az alapítvány.
1990 óta Magyarországon
Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában.
1990 óta Magyarországon is évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják, és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit a Föld érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.
Az ország háza
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és 13 regionális környezetvédő szervezettel országos kampányt indít április 22-én, amelynek célja, hogy a kormány és az országgyűlés határozott lépéseket tegyen az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, és radikálisan formálja át a ma érvényben levő, környezetkárosító szakpolitikákat.
Az MTVSZ Április 22-én a fővárosi Városháza parkban, majd szeptember 22-ig több vidéki helyszínen, fesztiválokon és akciónapokon 40×40 cm-es falapokra festett üzeneteket gyűjtünk. A kampány budapesti záróeseményén az üzenetekből egy óriási faházat építenek, amely az „ország háza” lesz, jelképezve a lakosság közös fellépését és klímavédelmi követelését.
Bringások az élhető városért
A Föld napján közlekedési célú, mindennapos kerékpározás népszerűsítéséért, a várost érő forgalmi terhelés, és szmog csökkenéséért demonstrál a Critical Mass. A felvonulás április 22-én 16 órakor kezdődik a XIII. kerületi Újpesti rakpart és Dráva utca sarkától, az útvonal: Pesti alsó rakpart – Petőfi híd – Budai alsó rakpart – Attila út – Alagút – Lánchíd – Andrássy út – Városliget.
Az élhető város a föld Napja Alapítvány idei programjainak is a középpontjába került. Világszerte évente több mint 50 millió ember – annyi, mint Franciaország lakossága – költözik városba. A történelem során először a városokban fog eldőlni az emberiség és bolygónk jövője – írják. Ennek az átalakulásnak a környezeti, demográfiai, gazdasági és politikai hatásai próbatételt jelentenek az emberiség számára: a tét az, hogy a Föld ökológiai rendszerei képesek-e azt az élelmet, ivóvizet és éghajlati stabilitást nyújtani, amitől a városok és lakóik léte függ.
