Mi lesz az árfolyammal?
Az MTI-nek péntek reggel nyilatkozó elemzők arra számítottak, hogy a Mol gyorsjelentését negatívan reagálja le a piac, és az eladói nyomás más részvényekre is átterjedhet. Bónis Miklós, a FigyelőNet kérdésére úgy fogalmazott: a vártnál gyengébb eredmény nem indít el hatalmas eladói nyomást, de biztosan nem is képes megfordítani a Mol-papírok piacát is jellemző negatív hangulatot. A részvény jegyzése mindenesetre nyitás után egy órával 1,8, a déli órákban már 2 százalékos mínuszban állt.
Sarkadi Szabó Kornél kérdésünkre megjegyezte: a befektetők kicsit mintha túlreagálnák a híreket, és fundamentálisan most ismét kezd vonzóvá válni a papír.
A korábbi negyedévekkel ellentétben ezúttal nem szolgált pozitív meglepetéssel a Mol Rt.: harmadik negyedéves 56,7 milliárd forintos nettó profitja és 70 milliárd forintos működési eredménye mintegy 10 milliárd forinttal maradt el az elemzői konszenzustól. Ebben nagy szerepe volt annak a 8,6 milliárd forintos céltartaléknak, amelyet a szlovák Slovnaftra szabott bírság miatt volt kénytelen képezni a társaság – mondta el kérdésünkre Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője. Ezen egyszeri tétel figyelmen kívül hagyásával nagyjából a vártnak megfelelően alakult a cégcsoport eredményessége – tette hozzá az elemző -, jóllehet ezen túlmenően is rejt magában néhány figyelmeztető jelet a gyorsjelentés.
A harmadik negyedévben ugyanis nem sikerült a társaságnak a nemzetközileg kiemelkedően magas üzemanyag-árréseket érvényesítenie a nagykereskedelmi áraiban, ami az elemző szerint az erős regionális versenynek tudható be. Ezek alapján viszont a negyedik negyedévre vonatkozóan sem annyira jók a kilátások, mint a korábbi hónapokban, hiszen az elmúlt hetekben meredeken zuhantak a marginok a nemzetközi piacokon. Míg tavaly év végén 10-15 dollár körül mozgott az egy hordó üzemanyagon elérhető árrés mértéke, és ez az év során – különösen az amerikai kontinensen pusztító hurrikánok árfelhajtó hatására – elérte a 20-25 dolláros csúcsot is, mostanra 7-8 dollár körüli szintre esett vissza – mutatott rá Bónis Miklós. Ez hosszútávon még mindig nem számít alacsonynak, de a Mol működését meghatározó környezetet tekintve mindenképpen negatív fordulatként értékelhető.
Hasonlóan látja a helyzetet Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank elemzője, aki kérdésünkre válaszolva kifejtette: bár a Mol több lépésben drasztikus benzinár-emelésekre kényszerült a harmadik negyedévben, így sem tudta áthárítani az olaj világpiaci árának emelkedését teljes mértékben a fogyasztókra. Akár 15-20 forinttal is drágább lehetett volna a benzin literenkénti ára, ha a társaság egy az egyben követte volna a világpiaci folyamatokat – hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, hogy mostanra már enyhült ez a fajta „olajárnyomás”.
A számok részletesen
A Mol-csoport 190,6 milliárd forint nettó eredményt ért el az idén az első kilenc hónapban. Ez 23 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 155 milliárd forintot. Azonban a harmadik negyedévben a tavalyinál 23 százalékkal kevesebb, 56,7 milliárd nettó profitot termelt az olajtársaság, ami messze elmarad az elemzői várakozásoktól.
A Budapesti Értéktőzsde pénteken közölt konszolidált, nem auditált, a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült eredménykimutatás szerint a csoport nettó árbevétele az év első 9 hónapjában 1,702 milliárd forint volt, ami 26 százalékkal nagyobb a tavalyi 1,349 milliárd forintnál.
A harmadik negyedévben a működési eredmény 70,1 milliárd forint volt, 14 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában.
Az első kilenc hónapban az üzleti eredmény 24 százalékkal 237,8 milliárd forintra emelkedett. A növekedéshez hozzájárultak a korábbi évek befektetései a finomítói technológia fejlesztésébe, a növekvő értékesítési volumenek, a kedvező termékárak és a növekvő nemzetközi kőolajtermelés. A cég közleménye szerint a nettó eredmény elsősorban a kiemelkedő üzleti teljesítményt tükrözi, amelyet mérsékeltek a magasabb pénzügyi ráfordítások, elsősorban a devizaalapú hiteleken keletkezett árfolyamveszteség – áll a gyorsjelentésben.
A cég közleménye szerint a befektetési döntéseik és a kedvező iparági környezet hozzájárultak ahhoz, hogy az első kilenc hónapban növelni tudták nyereségüket. De a harmadik negyedévben, az erős regionális verseny és a magas jegyzésárak miatt csökkent nagykereskedelmi árrésük.
