Gazdaság

Pirula-párbaj

Teljes a káosz a gyógyszerpiacon. A kormányzat és a gyártók helyzetértékelése köszönő viszonyban sincs egymással, a szakminisztérium újabb beavatkozásra készül.

Pirula-párbaj 1

Egy darabig úgy tűnt, megvan az első áldozata a gyógyszergyártók és a kormány összecsapásának. A NovoNordisk a kormányzati beavatkozás, a gyógyszerek árbefagyasztása után bedobta a törülközőt, és az anyavállalat nyomására úgy döntött, kivonul a magyar piacról. Jóllehet, később megváltoztatta szándékát, ez a lépés közel 130 ezer ember létfontosságú inzulinjába kerülhetett volna. A minisztérium közben továbblépett. Sebtében módosító indítványt terjesztett be az éppen a parlament előtt fekvő ártörvényhez, amellyel el kívánja érni, hogy az abban meghatározott 180 napon túl is szabad kezet kapjon a gyógyszerárak meghatározásában. A végszavazás április 19-én várható. 

HIÁNYÉRZÉKENYSÉG. Most akkor van inzulin, vagy nincs inzulin? A gyógyszerészek és a többi piaci szereplő hiányról beszélnek (nemcsak az inzulinról van persze szó, az internetes gyógyszerészeti fórumok szerint körülbelül százhetven szer vált átmenetileg hozzáférhetetlenné az elmúlt napokban), a szaktárca vezetője tagad, és boldogan prezentálja a bőséges készleteket, aztán mégis elindít egy gyógyszer-információs, a hiányosságok bejelentésére szolgáló telefonos segélyvonalat. A hiánygazdaságban szocializálódott magyar, aki a hiány szóra amúgy is túlérzékeny kissé, ekkor életösztönétől hajtva elindul bespájzolni. Innentől kezdve pedig – akár volt gyógyszerhiány addig, akár nem -, hála a „váratlanul” megnövekedett forgalomnak, biztosan lesz valamilyen mértékű.

Lassan megszokjuk, hogy a kormányzat gyógyszertémájú nyilatkozatai és a piac szereplőinek megnyilvánulásai köszönő viszonyban sincsenek egymással. A szegmens logikájából fakadóan ugyanis természetszerűleg nem létezhet olyan elosztási és szabályozási rendszer, amely maradéktalanul kielégít minden igényt. Más kérdés, hogy már csak kommunikációs szempontból sem a legszerencsésebb közellenségnek kikiáltani a teljes gyógyszerszektort, zavaros külön-megállapodásokba bocsátkozni, megkérdőjelezve ezzel az átláthatóságot és a jogszerűséget valló törekvéseket.




Az árbefagyasztáskövetkezményei 
PATIKÁK. 7-8 milliárd forintos veszteség, a készletek csökkenése, patikacsődök veszélye.
NAGYKERESKEDŐK. Egyszeri 3 milliárd, havonkénti 200 millió forintos veszteség; a készletek csökkenése, ritkább kiszállítás.
NAGYOBB HAZAI GYÁRTÓK. További nagy veszteségek az eddigi árfolyamveszteség mellett; generikus szerek kerülhetnek veszélybe.
KISEBB HAZAI GYÁRTÓK. Csőd közeli helyzet, 150 gyógyszer tűnhet el.
MULTIK, IMPORTŐRÖK. Szűkülhet a portfólió; ha állandósulnak a gondok, felmerülhet akár a piacelhagyás is.  

A gyártóknak és a forgalmazóknak a kormányzati intézkedésekre adott közvetlen válasza egészen egyöntetű, hiszen gyakorlatilag valamennyien valamilyen jogorvoslatért folyamodtak (az Alkotmánybírósághoz, a Gazdasági Versenyhivatalhoz, vagy az igazságügyi miniszterhez) az általuk durvának és jogtalannak tartott állami beavatkozás miatt. Abban is megegyeznek, hogy a gyógyszerár-támogatási rendszert mihamarabb át kellene alakítani úgy, hogy megfeleljen a magyar viszonyoknak is, de elsősorban az Európai Unió átláthatóságra vonatkozó előírásainak. Ez nagyjából azt jelentené, hogy a gyártók pontosan tudnák előre, várhatóan mely készítményüket és nagyjából milyen mértékben támogatja majd az egészségbiztosító – magyarán kiszámíthatóvá és hoszszú távon tervezhetővé válna a piaci jelenlét.

RENDSZERVITA. Hogy mégis milyen az a „magyar viszonyoknak megfelelő támogatási rendszer”, abban már közel sincs egyetértés. Amint azt Korondán Gábor közgazdász, gyógyszerpiaci elemző summázza, az alapvető dilemma az, miként lehet korszerű és alapvetően a világpiaci árak által dominált gyógyszerellátást biztosítani minimális forrásból. Az elemző szerint bizarr és könnyen támadható vád a minisztérium részéről, hogy a gyártók „pénzsóvársága” miatt emelkedtek az elmúlt időszakban oly nagy mértékben a lakosság gyógyszerterhei. Hiszen a 15-19 százalékos kiadásnövekedés részint az 5 százalékos áfateher megjelenéséből fakadt (ez ügyben az akkori kormány sajnos elmulasztott derogációt kérni a csatlakozási tárgyalások idején), és nagy szerepe volt benne annak is, hogy januártól a korábban 100 százalékos támogatással forgalmazott 604 készítményből 81-et a 90 százalékos támogatottságú kategóriába soroltak át. Durva árnövekedés egyedül a nem vényköteles termékeknél következett be, ezeket azonban a tárca döntése tette szabadárassá – márpedig azért hibáztatni a gyártót, mert a törvény adta keretek között mozog, piacgazdasági környezetben legalábbis megkérdőjelezhető magatartás.

A pénzsóvár, állami forrásokon nyerészkedő gyógyszeripar portréja nem új keletű ugyan, de csak az elmúlt hetekben kezdett erőteljesen gyökeret verni a kormányzati kommunikációban, aminek nyomán az „extraprofit” és a „gátlástalan promóció” hívószavak mára valószínűleg sokak számára a gyógyszergyártással kapcsolódnak össze. A gyártók azonban, legyen bármilyen megosztott is a piac, elképzelni sem tudják, min alapulnak a minisztérium gyógyszerár-arányosan 25 százalékos marketingköltségre és 15 százalékos nyereségrészre vonatkozó információi.


Pirula-párbaj 2

Beke Zsuzsa, a piacvezető, döntően generikus szerekkel foglalkozó Richter Gedeon Rt. pr vezetője szerint a túlnyomórészt szabadalmi védettséget már nem élvező készítményeket gyártó és forgalmazó hazai cégek, illetve a még szabadalmi védelem alatt álló szerekkel foglalkozó innovatívok helyzete alapvetően tér el, ebből fakadóan a kormány nagyot hibázhat, ha a piacot egységesként kezelve próbál intézkedéseket hozni. Mint elmondta, két szempontot a döntéshozók soha nem vesznek figyelembe. Egyrészt azt, hogy az importőrök által forgalmazott szerek átlagára lényegesen magasabb a hazai gyártású gyógyszerkészítményekénél. Márpedig Beke szerint elsősorban ez mérvadó annak mérlegelésekor, hogy mennyit tud egy cég a kormány által a gyógyszerforgalom növekedéséért gyakran kárhoztatott termékpromócióra fordítani. A gyógyszerár-arányosan mintegy 25 százalékos promóciós költség még a piaci dominanciával valóban rendelkező Richter esetében is irreális: becslése szerint a cég árbevételének körülbelül 10 százalékát fordítja marketingcélokra. Másrészt szinte soha nem merül fel az, miként érintik a cégcsoportokat a forintárfolyam mozgásai.

ÁRFOLYYAMHATÁS. A kiterjedt exporttevékenységet folytató Richternek az elmúlt évek erős hazai valutája 2002-ben 6, tavaly 8, az idén pedig várhatóan 5 milliárd forintnyi árfolyamveszteséget okoz. A kurzus éppen ellentétesen érinti viszont a nem hazai valutában elszámoló gyógyszerimportőr multikat. „Egyelőre nem ég a ház, bár a kedvezőtlen árfolyammozgás és az árcsökkentés együttes hatása igen negatívan érinti a vállalatot” – jelenti ki Beke Zsuzsa. Az elkövetkező fél év azonban megpróbáltatásokkal teli időszak lesz a nagy múltú vállalat számára. Az árcsökkentés okozta veszteséget vagy volumen-növeléssel, vagy a költséghatékonyság fokozásával lehet ellensúlyozni. Előbbire a gyógyszerár-támogatási rendszert és a promóciós lehetőségeket ismerve gyakorlatilag alig van esély, az átlagosnak tekinthető évi 2-3 százalékos termelési hatékonyságnövekedést pedig nagyon nehéz túlszárnyalni. A Richter sosem volt tékozló cég – az a veszteség, ami most érte, csak további kiadáscsökkentéssel fedezhető.


Pirula-párbaj 3

MULTI-DILEMMA. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, egyben a Pfizer Kft. igazgatója szerint a Magyarországon tevékenykedő gyógyszercégeket – különösképpen pedig az általában kiszámíthatóbb körülményekhez szokott multikat – a hazai piac tervezhetetlensége sújtja a legnagyobb mértékben. „Pénzügyileg gyakorlatilag mozgó célpontra lövünk” – jelentette ki. Ráadásul a világviszonylatban is folyamatosan csökkenő nyereségű gyógyszeripar magyarországi lehetőségei, az itteni leányvállalatok eredményei Székely szerint sokkal rosszabbak, mint például Nyugat-Európában. Az egyesületi elnök állítása szerint a minisztérium által bemutatott promóciós és nyereségráták nem a magyar, hanem az amerikai gyógyszerpiacot jellemzik. De még ha elfogadjuk is, hogy kiemelkedően magas egyes hazai társaságok promóciós tevékenysége, különösen az innovatívoké, figyelembe kell venni, hogy ez tartalmazza az új készítmények tudományos bemutatásának, az orvosok szigorúan szakmai tájékoztatásának költségeit is, lévén hogy az állami gyógyszerismertető tevékenység gyakorlatilag teljesen megszűnt Magyarországon.


Pirula-párbaj 4

André Brázay, a Novartis Hungária Kft. vezetője szerint ugyanakkor nem túl valószínű, hogy a nagy nemzetközi cégek tömegesen hagynák el az országot. A magyar gyógyszerpiac mérete világviszonylatban elenyésző, s – mint az inzulin példája is megmutatta – a magyar piac elvesztése egy világszerte népszerű termék számára nem okoz különösebb megrázkódtatást. Mégsem olyan egyszerű egyik percről a másikra kivonulni valahonnan, ahová egy cég addig dollármilliókat fektetett be. A Novartis tavalyi, 7 százalék feletti részesedésével a második legnagyobb cég lett a piacon, a vállalat 26 milliárd forintos árbevételének háromnegyede vényköteles innovatív termékek forgalmából származott, de forgalmuk körülbelül 7 százalékát generikus készítmények teszik ki. Brázay szerint most ezen alacsonyabb árú termékek piaci helyzete kerül leginkább veszélybe. A cég marketingköltségei 18 százalék körüliek, de az átláthatatlan és az EU-s szabályoknak minden ízében ellentmondó gyógyszerár-támogatási gyakorlat éles határt szab a lehetőségeknek.




Pórul járt patikusok  
Minden bizonnyal a patikusok érzik magukat a legbizarrabb helyzetben, hiszen ők tulajdonképpen véletlenül csöppentek a minisztérium és a gyártók harcának kellős közepébe. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint egyelőre nem tudni ugyan, hogy a készletleértékelés és a radikális árréscsökkenés következtében hány gyógyszertár kerül a tönk szélére, de becslései szerint a patikák közel fele közvetlenül veszélyeztetett. A gyógyszertárak kétharmada már tavaly is állami támogatásra szorult, az összeszűkült árrés és a szigorodó szabályok mellett pedig egyre romlik a helyzet. Az árbefagyasztás 180 napján összesen 7-8 milliárd forint veszteség éri a patikákat, és hiába „bűntelenek” (bár Kökény Mihály miniszter most épp ellenük is támadást indított, mondván: ellenségesek, és alaptalanul riogatják gyógyszerhiánnyal a jó népet), az árcsökkentésből fakadó kár fedezésére ígért kompenzáció legfeljebb a veszteségek 50 százalékát éri el. Mint a kamarai elnök elmondta, az árcsökkentés előtt összesen mintegy 30 százalékkal mérsékelték a patikák a készleteiket – bár gazdaságilag még így is komoly veszteségeik vannak, a gyógyszerellátás biztonságát féltve nagyobb lefaragást nem mertek vállalni.

Szabó Ferenc, a vezető magyar gyógyszer-nagykereskedő, a Hungaropharma vezérigazgatója úgy becsüli, hogy a nagykereskedelmi szektort a készletek értékvesztéséből fakadóan összesen 3 milliárd, az alacsonyabb ár okán pedig havi 200 millió forint veszteség éri folyamatosan. A teljes nagykereskedelmi árréstömeg, amely tavaly a termelői ár mértékének 6,38 százaléka volt, összesen 23,5 milliárd forintot tett ki.  

Zalai Gábor, az innovatív csoport egy kisebb szereplőjének, a Boehringer-Ingelheim Pharma magyarországi képviseletének igazgatója szerint szomorú az, hogy Magyarországon a „gyógyszeren való takarékoskodás” a fő szempont, pedig a „gyógyszerrel való takarékoskodás” lenne a cél. A cég hosszú távra tervezi befektetéseit, ezért nem kormányzati ciklusonként várja el a kiszámíthatóságot, de jelenleg még az azonos cikluson belüli tervezés is bizonytalan.

A legnehezebb helyzetbe minden kétséget kizáróan az a négy-öt, összesen mintegy száz generikumot előállító kis magyar cég került, amelyek eleve a legkevésbé jövedelmező, 8-12 százalék közötti nyereséget hozó szegmensben tevékenykednek. Mint Greskovits Dávid, a Meditop Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az importőrök talán könnyebben átvészelik mindazt, ami történt, ezeknek a nagyon olcsó, és évek, évtizedek óta ismert és használt szereket gyártó kis cégeknek viszont valóban a fennmaradása került veszélybe, hiszen sem eszközeik, sem tartalékaik nincsenek a helyzet kezelésére. Óriási veszteséget okoz az is, hogy a bevételkiesés vészesen visszaveti a vállalatok fejlesztési lehetőségeit is, márpedig az létfontosságú a fennmaradáshoz. A Meditop Kft. marketingköltségei meg sem közelítik a szaktárca által a gyógyszercégeknek tulajdonítottakat: Greskovits szerint maximum 5 százalékosak. Ezek a vállalatok eddig is rákényszerültek arra, hogy a gyógyszergyártás mellett más tevékenységet is folytassanak: most azonban előfordulhat az is, hogy teljesen ki kell vonulniuk a gyógyszerpiacról. Fekete Tibor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének szóvivője szerint közel 150 szer tűnhet el a legnépszerűbbek közül, ami összevetve azzal, hogy egy átlagos háziorvos legfeljebb ötvenféle gyógyszert ismer és használ rendszeresen, óriási mennyiség. Véleménye szerint az egyetlen, amit a kormány tehetett volna, hogy elkerülje ennek a káosznak a kialakulását, hogy vállalja vagy a kiadások, vagy a lakosság terheinek növekedését: nem lehet egyszerre megtakarítani és osztogatni is.




Pirula-párbaj 5
Patikában. A tárca nem tart gyógyszerhiánytól.

MEGDÖBBENÉSEK. A döntéshozók tehát kapkodnak – forrás nincs, gyógyszer kell, a választások pedig közelednek -, és szorult helyzetükben egyre-másra munkálják ki a szektor szereplői által megdöbbenéssel fogadott szabályokat. Sőt, sokszor maguk a döntéshozók is megdöbbennek a saját döntéseiken. Legutóbb például azt sikerült elfogadnia a parlamentnek, hogy nyíljon lehetőség 2004 júniusától az összes gyógyszer hatósági árassá tételére. (Az ártörvény szerint a hatósági árat úgy kell egyedileg, minden egyes termékre – tehát körülbelül 6500 gyógyszerre- meghatároznia az illetékes hatóságnak, hogy az „a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson”. Erre pedig nincsen hatósági apparátus.) Mindez azért történt így, mert a kapcsolódó módosító indítványok zátonyra futottak, s ezáltal az eredeti szándék – az állam által könnyen irányítható gyógyszerpiac – már nem valósulhat meg. A minisztérium alapvető hozzáállása mégis optimista: szerintük nem kell tartani attól, hogy krónikus káosz és gyógyszerhiány alakulna ki, s tömegesen tűnnének el a szerek a piacról, vonulnának ki cégek, mennének tönkre patikák. Csakhogy a piac szereplői ezt másként látják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik