Hagyományosan a Gellérthegyről, valamint a Lánc- és az Erzsébet hídról indítják a rakétákat, de egy a Batthyány térnél a Dunán horgonyzó hajón is telepítenek kilövő állásokat, ahonnan 17 méter hosszan futótüzet és lángoszlopokat produkálnak majd. Egyedi megformázású, komponált tűzképek is lesznek, amelyeket figurális és geometrikus lézersugarakkal egészítenek ki. A látványtervet 20-25 gyakorlott szakember alakította ki.
A fináléban a hidakról lecsorgó tűzzuhatagba különleges, soha nem látott show-elemet vegyítenek, de ez még titok, legyen meglepetés – tette hozzá a cég munkatársa. A tűzijátékot aláfestő zenét különböző művekből állították össze: a nyolc rész közül a harmadikat Nagy Imre trombitaművész komponálta.
Ügyelnek a biztonságra
Pataki István, a cég pirotechnikusa az MTI-nek elmondta, hogy a Gellérthegy tetején, a Szabadság szobor tövébe, lakott házaktól távol telepítik a rakétákat. Olyan jó minőségű termékeket használnak, amelyek a levegőben elporladnak, és csak minimális szikra hullhat belőlük a földre. Ez az egyik biztosítéka annak, hogy elkerüljék a tüzet, a másik pedig az, hogy a tűzoltók előre lelocsolják az egész hegyoldalt és a helyszínen is készenlétben lesznek.
Mindezeken kívül a rendőrség a biztonsági terv alapján lezárja a környéket, a tűzijáték napján már reggel elszállítják a Citadellánál parkoló autókat, kiürítik a környéket, és 17 órától a rendőrség életbe lépteti a teljes zárat, sem gyalogosok, sem járművek nem léphetnek a területre. Lezárják a Batthyány tér, a Lánc- és az Erzsébet híd környékét is 300 méteres körzetben – mondta el az MTI-nek Losonczi Lóránt, a látványosság felelőse.
69 éves hagyomány
1937-ben szórakoztatta először a közönséget fényjáték augusztus 20-án. 1940-ben a nézőktől (igaz, mérsékelt árú) belépődíjat is szedtek, de ez a hagyomány nem tudott meggyökeresedni. 1942-ben már nem került sor ilyen látványosságra, 1953 és 1956 között pedig április 4-én mutattak be nagyszabású tűzijátékot, majd tízéves szünet következett. 1966-ban újították fel a gellérthegyi tűzi parádékat, s azóta minden évben megcsodálhatók a pirotechnikusok által gondosan megtervezett és kivitelezett félórás látványosság során az égre varázsolt mesterséges csillagok, majd hagyományos záró képként a görögtűz.
2002 azért volt emlékezetes, mert a Duna áradása miatt elmaradt az augusztus 20-i tűzijáték, amelyre végül augusztus 31-én került sor. Akik nem lehetnek ott a Duna partján szorongó több százezres tömegben, immár a televízió(k)ban is nyomon követhetik a látványosságot, amelyben újabban már nem csak a szem, hanem a fül is gyönyörködhet, mert a színes fények, a lézer- és fényshow mellé kifejezetten erre az alkalomra komponált zenei kíséret is járul.
Botrányok, tüzek, égő hajók
A tűzijáték nemrégiben viharokat is kavart: a millennium évében, 2000-ben (amikor formabontó módon nem a Gellért-hegyről, hanem a Dunáról lőtték a magasba a tűzijáték rakétáit), nem csak Budapesten, de a Balaton partján, Debrecenben és más helyeken is rendeztek központi tűzijátékokat. A színpompás látványosság 260 millió forintba került, az ezt követő években pedig csak valamivel csekélyebb összegből jött ki. A költségek heves vitát váltottak ki, így az erre fordított összeg azóta csökken: idén a háromnapos ünnepségsorozat egészének költsége a tervek szerint (a tűzijáték költségével egyetemben) nettó 204,33 millió forint lesz.
A tűzijáték során szinte minden évben előfordul néhány kisebb tűz, bozóttűz, néha könnyebb személyi sérülés is, de nagyobb katasztrófa még nem történt. 2003-ban például több helyen kigyulladt a Gellért-hegy, a besült petárdák miatt felrobbant egy vetőcső és kigyulladt egy uszály a Dunán, a Parlament előtt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
