Az is biztos, hogy a finn Sentenced nem azért oszlik fel, mert neki jól áll a búcsú, de ettől még tény, hogy így van: ez a banda a kezdettől fogva kiemelten foglalkozott az elmúlással, az öngyilkossággal és más napfényes témákkal. A mindvégig meglehetős állandóságot mutató szövegvilág mellett a lényeg, a zene azonban jelentős változásokon ment keresztül: tizenhat éves pályafutásuk során megannyi más bandához hasonlóan ők is elkanyarodtak a death metal felől egy jóval szellősebb hangzással és dallamosabb megközelítéssel jellemezhető irányba.
A folyamat első igazán fontos mérföldköve az 1995-ben megjelent Amok című harmadik album volt, amely nemzetközi sikereket is hozott a bandának, ami egyúttal az évtized második felére datálható nagy finn metalrobbanás egyik előkészítőjévé is avatta azt. Nemcsak emiatt lett azonban fordulópont a múlt évtized közepe a Sentenced karrierjében, hiszen a nagy sikereket követően hamarosan frontembercserén estek át: az alkalmasint kimondottan dallamosan hörgő – egyúttal a bőgőt is kezelő – Taneli Jarva helyére a tiszta éneket hozó Ville Laihialát állították. Vele aztán végleg kidomboríthatták muzsikájuk lemondó, kiábrándult melódiákban erős oldalát, s gyakorlatilag ezen a vonalon is maradtak egészen az idei, eleve hattyúdalnak írt (és a finn listákon első helyen debütáló) The Funeral Albumig.
A jelenlegi állás szerint teljes pályafutásának utolsó előtti koncertjét adja nálunk a csapat – ezt is érdemes figyelembe venni a döntésnél, hogy hova menjünk a Korn után.