A miniszterelnök hétfőn a parlamentben ismertette második akciótervének részleteit, amely során közölte, hogy kudarcnak tekinti az állami- és a magánszektor partnerségére épülő PPP-konstrukciót (Public Private Partnership -PPP), így a kabinet a meg nem kezdett együttműködéseket törli, a folyamatban lévőket pedig újratárgyalja.
A PPP-projekt lényege, hogy a köz- és magánszféra költségével megvalósuló beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő – rendszerint 20-30 év – végén úgynevezett maradványértéken állami tulajdonba kerül a létesítmény.
Kényszer-PPP volt a Müpa?
Az egyik legismertebb PPP-konstrukció és épület a Művészetek Palotája, amely az elsők között épült meg ebben a finanszírozási formában. Az előző Orbán-kormány idején, 2002 márciusában megkezdett beruházás költségét eredetileg 31,3 milliárd forintban maximálták, és a felépült intézményt a magyar állam tíz évre bérbe vette volna, aminek üzemelési költsége elérte volna az 52 milliárd forintot tíz év alatt. Az állam parlamenti jóváhagyással 52 milliárd forintos keretig kezességet vállalt a későbbiekben tulajdonába kerülő kulturális tömb építéséhez. A Trigránit Rt.-vel és a Duna Sétány Székház Kft.-vel kötött szerződést 2005-ben felváltotta egy 30 évre szóló megállapodás, ami akkori kalkuláció szerint jelenértéken nettó 73,54 milliárd forint értékű szolgáltatásvásárlásra szólt.
A Művészetek Palotája vezérigazgatója, Kiss Imre szerint az ő esetükben nem PPP-konstrukcióról van szó, mert ez egy egyszerű bérleti szerződés. A Müpa építésekor ugyanis kiderült, hogy az állam nem tudja megvenni az általa megrendelt épületet, és helyette visszabérelte az építtetőtől.
A vezérigazgató a FigyelőNetnek elmesélte, hogy éppen most jártak nála a fejlesztési minisztérium tisztviselői, hogy tájékozódjanak a helyzetről, és próbálják átlátni azt. Feladatukat egyébként az is nehezíti, hogy a Művészetek Palotája az üzemeltetésre, a bérekre és a programokra a kulturális tárcától 1,7 milliárdot kap, míg a bérleti részről a vezérigazgató nem is tudja, hogy mekkora összeg.
Mindemellett Demján Sándor a Parlamentben tartott takarékszövetkezeti konferencián az Origónak elmondta, hogy a Művészetek Palotájának építése kényszer-PPP volt, mivel menet közben derült ki, hogy az állam nem tudja kifizetni a beruházást, s ekkor fordították közös, magán és állami beruházássá. Szerinte “ez a beruházás teljesen korrekt költségekkel valósult meg, s ennél olcsóbban nem építette volna meg senki”. A PPP-konstrukció szerinte leginkább az autópálya-építések megítélése miatt kritizálható.
Hogyan lesz fűtés az egyetemen?
Bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) három nappal korábban megkerestük kérdéseinkkel, hogy mely meg nem kezdett PPP-beruházásokat függeszti fel a kormány, és hogy a már futó PPP-beruházások újratárgyalása során milyen lehetőségeket ajánlanak a befektetőknek, de a minisztériumból csak ígéretet kaptunk, választ nem.
A Világgazdaság csütörtöki információi alapján azonban kiderül, hogy mintegy száz PPP-konstrukcióban elkészített beruházás vizsgálatára készülnek. Elsőként 31 sportcsarnok, uszoda és tornaterem ügyében intézkednek, előreláthatólag legkésőbb a jövő év elején ezt követheti a felsőoktatási és kulturális projektek, autópálya-építések és börtönök építésének a felülvizsgálata.
Tizennégy projekt teljes körű helyszíni áttekintése már megtörtént; az NFM ezek teljes felfüggesztését kezdeményezi az ellenőrzött és valós költségek egyidejű kiegyenlítésével, majd a létesítményeket a partner önkormányzat tulajdonába és üzemeltetésébe adja. A futamidő végéig a szerződések szerint várható kifizetés összesen mintegy 30 milliárd forint lenne. A beruházás kiváltásából adódó költségigény jelenlegi nettó eszközértéken a minisztérium előzetes becslései alapján 10-11 milliárd forint körüli lehet.
A felfüggesztett beruházásoknak azonban nem csak a befektetők láthatják a kárát. „Jövőre leáll a teljesen elavult, gőzzel működő fűtési rendszerünk műszaki engedélye, és a padláson hordókat kell tologatni, hogy a tető beázása után a födémen már ne jöjjön be az eső” – magyarázza Dr. Solti László, a gödöllői Szent István Egyetem rektora, hogy mire is irányult a PPP-konstrukcióban megvalósuló fejlesztés náluk.
Egyetemük évtizedek óta nem kapott fejlesztési pénzeket. Először még a 2000-es egyetemi integráció után Pálinkás József, az akkori oktatási miniszter ígért 3,7 milliárd forintot, de aztán 2002-ben a kormányváltás után ezt visszavonták. Később 2005-ben utódja, Magyar Bálint egyértelmű választás elé állította az akkori rektort: vagy PPP-konstrukcióban pályáztatnak, vagy nem lesz semmiféle felújítási pénz. Így aztán kiválasztották a beruházót, akivel az összes szükséges közbeszerzési procedúrát végigfutották, majd a nyertes ellen felszámolási eljárás indult. Így újra neki kellett futni a folyamatnak, amelynek végére idén tavasszal került pont, amikor is a Bajnai-kormány jóváhagyta. Most azonban már Fellegi Tamás, az új kormány nemzeti fejlesztési minisztere írt levelet Solt László rektornak, hogy azonnal állítsanak le minden munkálatot, mert minden PPP-konstrukcióban zajló fejlesztést felülvizsgálnak.
„Bár még hivatalos értesítést nem kapott az egyetem, de Orbán Viktor nyilatkozatai alapján nyilvánvaló, hogy ismét újra kell gombolni a kabátot” – sóhajtott a rektor, aki nem tudja, hogyan lesz fűtés.
Ő azt sem bánja, ha céltámogatásként kap az egyetem pénzt a műszaki problémák megoldására, de ígéretnek számára kevés, amit Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára mondott, hogy majd a PPP-szerződések felmondásakor felszabaduló pénzekből kaphatnak valamennyit.
Csak a PPP áll le?
Kérdéses azonban, hogy a most leállított PPP-beruházások nem úgy általában a beruházások befékezését jelzik-e előre. Az Indexen ugyanis kiszivárgott, hogy Orbán Viktor két éve egy nem nyilvános szemináriumon a jövendőbeli kormányzati terveiről beszélve elárulta, hogy a költségvetést megbillentő nagy állami beruházásokat le fogja állíttatni. A 4-es metró és az autópálya-építések kifizetéseinek befagyasztását konkrétan is említette. Az indoklás szerint erre azért lesz szükség, mert a nem túl rózsás gazdasági helyzetben lévő országnak szabad források kellenek, ezek a beruházások pedig túl sok pénzt visznek el.
Hol vannak a PPP-k?
A PPP-projektben döntően autópályát, oktatási és kulturális, valamint sportlétesítményeket építettek, építenek illetve terveztek építeni.
A minisztérium július végén jelentette be az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszának átvilágítását, és ezzel a PPP-ben megvalósult autópálya-beruházások teljes áttekintésének megkezdését. Akkor a tárca azt közölte, hogy éves szinten 100 milliárd forintos nagyságrendben terhelik a költségvetést a PPP-beruházások. A jövő évtől, 2011-től egyedül az autópálya rendelkezésre állási díjainak összege meghaladja majd az évi 100 milliárd forintot.
Emellett a Magyar Televízió úgynevezett székházbérlete is lényegében PPP-konstrukció. A gyártóbázist felépítő és működtető Millenniumi Média Kft., a cégjegyzék szerint a budapesti székhelyű Wingeurope Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. többségi tulajdonában van. Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentéséből az derül ki, hogy a bérleti szerződés 40 évre szól.
Sok PPP-szerződést kötöttek az önkormányzatok is, elsősorban oktatási és sportlétesítmények építésére és üzemeltetésére. Az elmúlt években két börtön is épült PPP projekt keretében, a tiszalöki és a szombathelyi.
Korábban arról is lehetett hallani, hogy a Nemzeti Múzeum mélygarázsát is PPP-beruházásban építenék meg, de az intézmény főigazgatója a FigyelőNetnek elmondta, hogy ez a terv már közel öt éve lekerült a napirendről, és más konstrukciót választottak.
