A betéti társaságokat teljesen azonos recept szerint hozták létre. Beltagnak és kültagnak orosz és ukrán állampolgárokat vontak be, a tevékenységi körök is teljesen egyformák voltak. Naponta több bejegyzési kérelem is a cégbíróság elé kerülhetett. Seszták feladata a társasági szerződés elkészítése, az ellenjegyzés és a jogi képviselet ellátása volt.
Sesztákot két bevándorolt ukrán állampolgárságú nő segítette a cégtulajdonosokkal való kapcsolattartásban. Egyikük még 2005-ben nyilatkozott a Népszabadságnak, úgy tudta, hogy a társaságok MLM rendszerű kereskedelmi hálózat működtetéséhez kellettek. Azt tagadta, hogy áfa-visszaigényléshez használnák a cégeket, de kiderült, hogy fogalma sincs, mire használják a vállalkozásokat és mennyi van belőlük, holott több mint ötszáz céget jegyeztek be az ő címére. A bt.-k ellen 2005 után sorra indultak a felszámolási eljárások a mérlegek leadásának és a köztartozások befizetésének elmulasztása miatt.
Külön érdekes, hogy az egyik cégtemető címén működött a múlt évig a Fidesz kisvárdai helyi irodája is. Az épület tulajdonosa Seszták Miklós feleségének kft.-je.
Az Index valószínűnek tartja, hogy magyar megbízók szervezték be az itthoni adóhatóság számára nehezen elérhető ukrán és orosz állampolgárokat, hogy átláthatatlan gazdasági tranzakciókra használható cégekhez jussanak. A portál megemlíti azt is, hogy Sesztáknak ügyvédi praxisa kezdetén még szerény egzisztenciája volt, mostanra viszont a parlament egyik legtehetősebb képviselője lett. Öt lakása és 170 millió forintos megtakarítása van.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a Hír TV-nek korábban azt mondta, hogy pártja számára nagy eredmény, hogy megkapták a gazdaságfejlesztést is. Kifejtette, hogy Seszták Miklós „saját erejéből ért el Kelet-Magyarországon sikereket a gazdasági életben”. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ügyvédi titokra hivatkozva hárította el, hogy az Index kérdéseire válaszoljon.
Seszták korábban érintett volt abban a botrányban is, amikor öt, azonos napon, azonos székhelyen, azonos tőkével alakult cég vitt el tizenkét és fél milliárdot egy állami szélessávú hálózatfejlesztési beruházásban.