Derűlátóan nyilatkozott a francia elnök azzal kapcsolatban, hogy az év végén esedékes párizsi klíma-csúcstalálkozón a résztvevők megállapodásra juthatnak, hozzátette ugyanakkor, hogy még sok munkára van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire lehet nagyratörő a szóban forgó megállapodás.
Miután New Yorkban, az ENSZ fenntartható fejlődési csúcstalálkozójának utolsó napján mintegy 30 ország vezetőjével ebédelt együtt, Francois Hollande elnök újságíróknak azt mondta, hogy eddig 81 ország nyújtotta be a klímaváltozás elleni harcban vállalt célkitűzéseit a november 30. és december 11. között megrendezendő csúcsra.
Kifejtette, hogy rengeteg munka lesz még, amíg a vezetők vágyait összeegyeztetik a Párizsban elfogadni tervezett megállapodással, és mindezt úgy, hogy az “hiteles legyen és alkalmas a felmelegedéssel kapcsolatos kérdések rendezésére a következő évtizedekben”.
Hollande azt is bejelentette, hogy országa 2020-tól kezdve további évi 4 millió euró támogatást ad (a jelenlegi 8 millión túl) a klímaváltozás elleni küzdelem programjaira. Megjegyezte, hogy Franciaország a klímacsúcs vendéglátójaként példát akar mutatni, és az újabb támogatásból Európa legnagyobb fejlesztési bankját tervezi létrehozni.
Barack Obama amerikai elnök vasárnap a fenntartható fejlődési csúcstalálkozón sürgette, hogy a világ országai “erőteljes” megállapodást fogadjanak el Párizsban. Mint mondta, elnökként és mandátumának lejárta után is küzdeni fog a fenntartható fejlődési célok megvalósításáért, különösen a szegénység és az éhezés felszámolásáért. Emlékeztetett rá, hogy ma is 800 millió embernek kell napi 1 dollár 25 centnél kisebb összegből megélnie, és milliárdokat fenyeget, hogy belehaljanak megelőzhető betegségekbe. Erkölcsi szempontból felháborítónak nevezte, hogy sok gyermeket csak egy szúnyogcsípés választ el a haláltól.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a tanácskozáson arról beszélt, hogy nem lehet globális fejlődésről beszélni az adósságállomány átstrukturálása nélkül. Kijelentette, hogy a szegénységet lehetetlen felszámolni, “ha nem tudunk arról beszélni, hogyan építsünk jóléti államokat és hogyan javítsunk rajtuk, ahelyett, hogy lerombolnánk őket”.
