A Nézőpont Intézet szerint a megkérdezettek 87 százaléka ellenzi az illegális bevándorlást, a legtöbben gazdasági okok és a terrorveszély miatt. Ugyanakkor a magyarok befogadóak, ha tényleg háború elől menekülőkről van szó. Őket a teljes népesség 65 százaléka fogadná be, míg az illegális bevándorlást 87 százalékuk ellenzi. E téren csak 7 százalék elnéző. Az illegális migrációt a baloldaliak is kétszer annyian ellenzik, mint ahányan nem.
A magyar-szerb határon létesített határzárat a megkérdezettek 55 százaléka támogatta, bár a Nézőpont jelezte, hogy a kutatás adatait még a szeptember 15-ei röszkei atrocitás előtt vették fel. Az EU által szorgalmazott menekültkvóták elutasítottsága egyértelmű: e törekvést a megkérdezetteknek csak 28 százaléka támogatta. A brüsszeli kvótarendszer ugyancsak megosztja az elképzelést leginkább támogató baloldali pártok táborát.
Ettől félünk
A kutatásból kiderült: főleg gazdasági okokból és a terrorveszély miatt (32, illetve 29 százalék) félnek az illegális bevándorlást ellenzők, de 16 százalék első helyen a kulturális, vallási különbségeket, 14 százalék az egészségügyi kockázatokat emelte ki. 18 százalék véli úgy, hogy az illegális határátlépők főleg gazdasági bevándorlók, további 33 százalék szerint a migránsok inkább gazdasági bevándorlók, de lehetnek köztük háború elől menekülők is.
A megkérdezettek további 26 százaléka szerint a migránsok ugyan inkább háború elől menekülnek, de e csoport is úgy véli, lehetnek köztük gazdasági bevándorlók is. Csupán 11 százalékban – leginkább a baloldali szimpatizánsok – válaszolták azt, hogy a migránsok elsősorban a háború elől menekülnek.
Ők a felelősek
A megkérdezettek elsősorban az Egyesült Államokat tartják felelősnek a magyar menekültválságért. 19 százalék okolta az Európai Uniót és a vezető nyugat-európai államokat, 17 százalék a közel-keleti háborús helyzetet, 15 százalék pedig az Iszlám Állam terrorszervezetet. A magyar kormányt e kérdésben a teljes népesség 5 százaléka tartja felelősnek.
A Nézőpont Intézet kutatása Heti Válasz megbízásából szeptember 6. és 12. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült.
