Októberben kezdődő, széles körű társadalmi egyeztetés után, várhatóan november végére kerül a parlament elé a Munka törvénykönyvének (Mt) módosítása – mondta Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Liga Szakszervezetek által koordinált, Mt-ről készített hatástanulmány eredményeit bemutató konferencián szerdán Budapesten.
A tapasztalatok formálhatják
Hozzátette: a 2012-ben hatályba lépett új Mt még fiatal törvény, a jogalkotás nem állt meg. Az elmúlt évek tapasztalatai, problémái nyomán módosítani kell a törvényt – jegyezte meg. Felidézte: a kormány 2010-ben a gazdaság rendbetétele érdekében tíz év alatt egymillió adófizető munkahely megteremtését tűzte ki célul. Ezt több módon, direkt munkahely-teremtési támogatásokkal, a munkabérek terheinek csökkentésével, valamint az akkori rugalmatlan, bürokratikus munkaügyi szabályozás áttekintésével kívánta elérni – mondta.
Az NGM főosztályvezetője szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkaadók és munkavállalók is felvetették a módosítás szükségességét, valamint az Európai Unió is megfogalmazott előírásokat, javaslatokat. A tavaszi tárgyalások során sikerült több ponton közelíteni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók álláspontját. Emellett a módosítás kapcsán megvizsgálták a jogalkalmazást, a bíróságok munkáját, szakmai testületeket vontak be az Mt módosításának előkészítésébe – mondta Jáczku Tamás. Azóta elkészült egy tervezet a Mt módosítására, amely jelenleg kormányzati egyeztetés alatt áll. Várhatóan októberben társadalmi egyeztetésre kerül a tervezet – tette hozzá.
Egyéni és kollektív jogok
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: az új Mt rendkívül kritikus pontja a munkavállalók egyéni jogainak szabályozása, de a kollektív jogokban is jelentős korlátozásokat tartalmaz.
A kormány eredeti javaslatában egyebek mellett az szerepelt, hogy ne legyen felső korlátja a munkavállalók kártérítési felelősségének, míg a Mt-ben azt négy-, a kollektív szerződésben nyolchavi bérben maximálták – fejtette ki.
A munkavállalók nem vették annyira zokon
Elmondta: a kutatásból kiderült, hogy a munkavállalók nem “vették annyira zokon” az Mt módosítását, mint azt a szakszervezet előtte elképzelte. A Liga elnöke szerint ennek több oka van, egyrészt kevés idő telt el a bevezetése óta, valamint sok helyen nem is alkalmazták az új Mt lehetőségeit, vagy már korábban is ezeket a szabályokat alkalmazták.
Sok körülmény együtt eredményezte azt, hogy a munkavállalók mintegy 20 százaléka élte meg kedvezőtlenül az új Mt bevezetését – mondta, hozzátéve, hogy emögött súlyos munkavállaló-ellenes trend húzódik. A kutatásnak nem szabad befejeződnie, további hatásvizsgálatra van szükség – jegyezte meg Gaskó István.
Nem lett nagyobb a kiszolgáltatottság
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke elmondta: a felmérés megerősítette azt, amit a munkaadók az elmúlt két évben a mindennapokban tapasztaltak. Az új Mt rugalmasabb keretet teremtett a vállalatok számára, miközben nem gyengültek a munkavállalók pozíciói, nem lett nagyobb a kiszolgáltatottság – vélekedett.
Eredményesebbek lehettek a vállalatok mind a válságkezelés, mind a gazdasági növekedés területén, valamint valószínűleg hozzájárult az új munkahelyek teremtéséhez is -tette hozzá. Rolek Ferenc kitért arra, hogy munkáltatói oldalról a törvény néhány passzusa finomításra szorul, egyebek mellett a többségi köztulajdonú cégekre vonatkozó komoly szigorítások és kötöttségek.
Vélekedése szerint el kellene törölni ezt a rendelkezést, mivel az állami vállalatok is a piacon működnek, a versenyszférabeli cégekkel azonos feltételek illetik meg őket.
El van szúrva
Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, egyetemi docens hangsúlyozta: nehéz úgy törvényt alkotni, ha se a kormányzat, se a szakszervezetek, se a munkaadói oldal nem tud határozott elvárásokat megfogalmazni a kodifikációval szemben.
A VKF tárgyalások nyomán mindössze egy érdemleges kérdésben látszik, hogy a törvény “el van szúrva” – fogalmazott. Egyedül abban alakult ki konszenzus, hogy a köztulajdonú munkáltatóknál alkalmazott, az általánostól eltérített rendelkezéseket ki kell venni a törvényből – mondta.
Elmondta: a kutatás megdöbbentően alacsony szakszervezeti szervezettségi adatot mutatott, vélekedése szerint az unióban valószínűleg egyedülálló. Kiderült az is, hogy ambivalensen állnak hozzá a munkavállalók a kollektív munkajogi intézményekhez, a szakértő ennél egyértelműbb pozitív hozzáállást várt.
A kutatásról
A zárókonferencia kapcsán kiadott tájékoztatás szerint a kutatás adatfelvétele során 2000 munkavállalót és 800 munkaadót személyesen kerestek meg a kérdezőbiztosok, míg további 5000 foglalkoztatott véleményét online adatbázis segítségével gyűjtötték össze. Kiegészítő jelleggel 14 fókuszcsoport és 28 egyéni mélyinterjú készült, valamint a bírói gyakorlatokat, egyéni és kollektív munkaszerződéseket is elemeztek a szakértők. A kutatási körbe nem tartoztak bele a nem a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaadók és munkavállalók, így például a közszférában foglalkoztatottak.
A kutatás A munkáért! című projekt keretében készült, amelyhez összesen 1,6 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a Liga. A projekt négy pillérre épül: az új munka törvénykönyve munkaadói és munkavállalói hatásvizsgálata, a kollektív szerződések kötésének elősegítése tanácsadással, a vállalkozók képzése, illetve a munka világát érintő témákban a fiatalok felkészítése tananyaggal. A hatásvizsgálat elérhető a Liga oldalán – olvasható a tájékoztatóban.
