Visszautasítom a feltételezést, hogy az OTP Bank vételi ajánlata bármilyen összefüggésben lenne egy másik vevőjelölttel – jelentette ki Emődy Annamária, az OTP Bank Rt. sajtófőnöke tavaly tavaszszal, még a vételi ajánlat megtételekor. A későbbi történések azonban rácáfoltak a nyilatkozatra, ugyanis a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Rt. 94,5 százalékos részvénycsomagja a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) két olyan vevő kezébe került, amelyek kölcsönösen opciót biztosítottak egymás számára. A 40-50 milliárd forintos jelzálogpiac felét kezében tartó BÁV 48,3 százalékát az autópálya-építésről elhíresült Vegyépszer érdekeltségébe tartozó Pro-Cash Vagyonkezelő Rt., 46,2 százalékát pedig az OTP vette meg. Mindez nem sokkal a tavalyi kormányváltás után történt, annak ellenére, hogy az MFB azóta már leváltott vezetőit az alakulóban lévő kormány felszólította, ne váljanak meg a BÁV-tól.
VIHAROS MÚLT. A BÁV 1991-ben alakult át részvénytársasággá, és 1997-ben került a Budapesti Értéktőzsde parkettjére. A részvények 51 százalékát 1999-ben az Arago a tőzsdén felvásárolta, nem sokkal később azonban külső nyomásra (sorozatos adóellenőrzések voltak a cégnél) 2,5 milliárdért el is adta az akkor 35 százalékot birtokló MFB-nek. A BÁV maradék részvényeire az MFB ezután az Aragónak adott részvényenkénti 2600 forintnak alig feléért tett vételi ajánlatot, és így lett a BÁV 90 százalékot meghaladó tulajdonosa. Némi csend után azonban az MFB vezetői hirtelen úgy döntöttek, hogy a BÁV-csomag nem szolgálja a bank üzleti céljait, ezért portfóliótisztítás keretében eladják a részvényeket. Az OTP már a BÁV 1997-es tőzsdei bevezetésekor is érdeklődött a társaság megszerzése iránt, így tavaly ismét próbálkozott. Ugyanakkor az Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó (Inforg) Rt. érdekeltségébe tartozó Pro-Cash – Bencze Szabó Péter, az Inforg kommunikációs igazgatójának állítása szerint – gyakorlatilag az utcáról bekopogva jelentkezett vevőként.
A Fidesz-közelinek tartott Pro-Cash minden bizonnyal igen jól értesült lehetett, mivel a BÁV eladását az MFB nem hirdette meg, sőt, még magát az eladási szándékot is sokáig tagadta. Ennek ellenére piaci pletykák szerint az MFB kétféle módon is felbecsültette a BÁV értékét. Az eszköz alapú értékelés szerint a cég 7,5 milliárdot, míg az üzleti alapú megközelítésben 4,7 milliárdot ért. Állítólag bankon belül komoly viták folytak az eladási árról, azonban a vezetők végül az üzleti alapú árazást vették figyelembe, és összesen 4,59 milliárd forintért eladták (a már említett megosztásban) a BÁV-pakettet az OTP-nek és a Pro-Cashnek. Nem tudni, hogy az MFB miért nem próbált meg magasabb áron vevőt találni e tulajdonára, mindenesetre sokak szemét szúrta, hogy az óriási ingatlanvagyonnal rendelkező bizományos cég – becslések szerint csak a Kinizsi utcai épület 2,7-3,0 milliárd forintot ér – ilyen olcsón talált gazdára.
A kormányváltás után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ugyan vizsgálta az ügyletet, de lapunk úgy értesült, hogy mivel nem talált feltűnő értékaránytalanságot, nem tett feljelentést. Szakértői vélemények szerint „feltűnő értékaránytalanság” 50 százalékos eltérésnél vethető fel, azonban itt a két érték között valamivel kisebb volt a különbség. Nem biztos persze, hogy az ügy végére pont került, mert az Állami Számvevőszék a nyáron elindítja az MFB tevékenységének a vizsgálatát, s minden bizonnyal a BÁV-tranzakciót is szemügyre veszik.
SZEREPOSZTÁS. A két vevő mindenesetre már az adásvételkor szerződésben rögzítette az együttműködés feltételeit. Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese akkor azt hozta nyilvánosságra, hogy a felek rögzítették egy esetleges kivásárlás feltételeit is, melyek garantálják a bank számára a kedvező megtérülést. Sokan már ekkor az OTP „szívességének” titulálták a tranzakciót, amely állítólag csak egy közbeiktatott lépcső volt a végállomás előtt. A múlt héten a bank a részvényeket a szintén az Inforg-csoporthoz tartozó Szövetkezeti Ipari Központ (SZIK) Kft.-nek adta el, mintegy 250 millió forintos nyereséggel. A pakett így tisztes, 12 százalékos megtérülést hozott az OTP-nek. Mint kiderült, a SZIK a Pro-Cash által biztosított opciós jogot kihasználva vette meg a BÁV-részesedést.
Az immáron szinte teljes kontrollal rendelkező tulajdonos a zálogüzletág fejlesztése mellett a műkereskedelmet szeretné bővíteni, miközben nem tartja kizártnak, hogy a működést közvetlenül nem szolgáló ingatlanokat eladja. A BÁV működése azonban az MFB-vel annak idején kötött szerződés szerint biztosítva van, annak értelmében ugyanis az alaptevékenységeket meg kell őrizni.
