A tanyasi por óvja meg az ott felnövő gyerekeket az asztma és az allergia kialakulásától – állapították meg a Flandriai Biotechnológiai Intézet (VIB) és a Genti Egyetem szakemberei, akiknek eredménye jelentős előrelépést jelenthet egy asztmavakcina kifejlesztésében. A kutatók már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a tanyán nevelkedő gyerekek védettebbek az asztmával és az allergiával szemben, ám mostanáig nem sikerült megállapítani az összefüggés okát.
A szakemberek most egerek környezetében helyeztek el Németországból és Svájcból származó tanyasipor-kivonatot. A tesztek azt mutatták, hogy a rágcsálók teljesen immunisak voltak a háziporatka okozta allergiával szemben.
A nyálkahártya megmentője
A tanyán lévő por hatására a légutak nyálkahártyája nem reagál olyan hevesen a háziporatkához hasonló allergénekre. “Ez a védőhatás egy különleges gyulladásgátló fehérjének (A20) köszönhető, amit a tanyán lévő porral való érintkezés hatására termel a szervezet. Amikor inaktiváljuk az A20 proteint a tüdő nyálkahártyájában, akkor a tanyasi por többé nem képes csökkenteni az allergiás vagy asztmás reakciót” – mondta Hamida Hammad, a Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője.
Az emberek bevonásával végzett későbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az allergiától és asztmától szenvedő páciensek szervezetében nincs elegendő A20 fehérje, ami megmagyarázza az allergénekre adott heves reakcióikat – olvasható a ScienceDaily hírportálon.
Amelyik tanyasi nem védett, az génhibás
“A tanulmány során mintegy kétezer, tanyán nevelkedő gyermeket is megvizsgáltunk, és azt találtuk, hogy a többségük védett a betegségekkel szemben. Akik mégsem védettek és allergiától szenvednek, azok az A20 fehérje egy génvariánsát hordozzák, ami a protein hibás működését eredményezi” – mondta Bart Lambrecht, a VIB és a Genti Egyetem szakembere.
A szakemberek most azt próbálják megállapítani, hogy a tanyán lévő por melyik aktív összetevője felelős a hatásért. Ennek kiderítése után egy asztma elleni, annak megelőzését szolgáló vakcina kifejlesztése jöhet. “Úgy sejtjük, hogy bizonyos fokig az endotoxinokban – egyes baktériumok testében található, de a testükön kívülre ki nem választott mérgező anyag – lehet a válasz” – jegyezte meg Hammad, hozzátéve, hogy több évnyi kutatásra lesz még szükség, mielőtt a páciensek kezébe adhatnák a megoldást.
