Olivier Blanchard azután ismertette blogján a véleményét, hogy ismét eredménytelenül zárult Görögország és hitelezőinek egyeztetése vasárnap Brüsszelben.
Görögország és hitelezői (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) hetek óta intenzív egyeztetést folytatnak arról, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség ahhoz görög részről, hogy a hitelezők a hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét elérhetővé tegyék Athén számára. A pénz nélkül Görögország szinte biztosan nem tudja kiegyenlíteni az IMF-fel szembeni 1,6 milliárd eurós adósságát június végéig.
Fájdalmas lépésekkel kezelnék a csődhelyzetet
Olivier Blanchard szerint csak abban az esetben sikerül megállapodni, ha Görögország elfogadja a hitelezőknek azt a követelését, hogy emeljék több termék áfáját és csökkentsék a nyugdíjakat “a csődközeli pénzügyi állapot javítása céljából”. A szakértő rámutatott arra, hogy a görög költségvetés kiadásainak mintegy 75 százaléka bér- és nyugdíjkifizetés. A nyugdíjkifizetés a GDP csaknem 16 százalékának felel meg.
Görögország viszont úgy véli, hogy az áfaemelés és a nyugdíjcsökkentés mélyítené a recessziót, így elmaradna a várt gazdasági élénkülés, pedig éppen ez juttatná pluszbevételekhez a költségvetést, amiből a fennálló adósságot lehetne fizetni.
A görög küldöttség szerint az IMF évi 1,8 milliárd euró összegű nyugdíjcsökkentést szeretne, ami a GDP csaknem 1 százaléka, továbbá a GDP ugyancsak 1 százalékának megfelelő 1,8 milliárd euró értékű áfaemelést.
Olivier Blanchard rámutatott arra is, hogy “a nemzetközi hitelezőknek pótlólagos pénzügyi támogatást kell majd nyújtaniuk Görögországnak és a meglévő adósság visszafizetését átalakítani hosszabb futamidőre, alacsony kamatozásúra”.
