A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott 300 millió forintot kapott 2012-ben a Nemzeti Könyvtár-sorozat elindítására az államtól. A szakma hangos tiltakozásától kísérve. Innen indít a terjedelmes cikk, amely summázata szerint Kerényi Imre fölöslegesen sok pénzt költhetett a könyvtárra, teljesen feleslegesen.
A lapnak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöke azt mondja, a Nemzeti Könyvtárnak nincs létjogosultsága a könyvpiacon. Zentai Péter László számításai szerint az induláshoz kapott 300 milliós állami támogatás harmadából ki lehetett volna hozni az induláskor megjelent köteteteket. Azokat bármelyik kiadó igényesebben, olcsóbban dobta volna piacra. A Nemzeti Könyvtár egy felesleges pazarlás, ráadásul olyan könyvekkel indult, amelyek akkor több kiadó gondozásában már jelen voltak a piacon. A kötetek egy része ingyen került a különféle intézményekhez, a Nemzeti Könyvtárral így egy értelmetlen piaci konkurenciát hoztak létre azon kiadókkal szemben, amelyek saját pénzüket kockáztatják a könyvek megjelentetésével. Kerényi Imre a piaci beavatkozás vádját több fórumon tagadta, de Zentai Péter László egyértelműnek nevezi a károkozást és emlékeztet, hogy a többi kiadó összesen kap 600 milliós állami támogatást.
A Magyar Nemzet ezt követően hosszan ír Kerényi módszereiről, tárgyalási stílusáról, szakmai felkészületlenségéről, amiről névvel és név nélkül is beszéltek a lapnak. Kerényi Imrét is keresték, hogy reagáljon a kritikákra, hiába. Csak annyit mondott, hogy őt ez nem érdekli, nem akar „beszállni ebbe a játékba”, nem ért egyet az ellenvéleményekkel, „a Nemzeti Könyvtár jó és megy. Mindenki végzi a maga dolgát, én is végzem a magamét. Engem a magyar értelmiség kritikai szemlélete nem nyűgöz le, Ady Endre sem nyűgöz le. Nem akarok beszállni ebbe a játékba. Én a cselekvés embere vagyok, én cselekszem, a kötetek meg jönnek egymás után”.
A Magyar Nemzet ezt követően hosszan idézi Kerényinek az április könyvfesztiválon mondta szavait, amelyek szerint a „Nemzeti Könyvtár a nemzeti-konzervatív oldal ízlését tükröző kánon. (…) Ez a száz kötet olyan, hogy ha jön az özönvíz, Noé berakhatja a bárkába, és így a legfontosabb kötetek megmenekülnek. Egységes filozófia áll a kötetek mögött.” E szavak tükrében elég vérfagyasztó, hogy a Magyar Nemzet újságírójának Kerényi a műfordítás nehéz helyzete kapcsán állítólag azt mondta: “Kellene egy jó kis elnyomás, diktatúra, börtönbe kellene zárni az írókat, és ott majd fordíthatnának idegen nyelvű irodalmat, mint Göncz Árpád annak idején.” További részletek a Magyar Nemzetben, amelynek online verziója külön össze is gyűjtötte Kerényi milliárdokat érő aranyköpéseit.
