“A választójoggal rendelkező fogvatartottak részére a büntetés-végrehajtási intézetben kell biztosítani e joguk gyakorlását” – mondta el Yazbekné Szabó Katalin alezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sajtóosztályának vezetője.
Akik szavazhatnak
Választójoggal rendelkeznek az előzetesen letartóztatottak, az ideiglenesen kényszergyógykezeltek, a pénzbírságot helyettesítő elzárást töltők, valamint a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltek.
Akik nem szavazhatnak
Nem szavazhat az, akit a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott, illetve az, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll. Annak érdekében, hogy a fogvatartottak a bezártság ellenére legalább annyi információval rendelkezzenek a döntés előtt, mint a szabad állampolgárok, a nevelők tájékoztatást tartottak az Európai Unióról, illetve a csatlakozással kapcsolatos kérdésekről.
A fogvatartottak a csatlakozással kapcsolatos kérdésekről, dilemmákról az elektronikus és az írott médiából is tájékozódhattak. Az alezredes közölte: a börtönökben is biztosítani kell a népszavazás önkéntességét és tisztaságát. A fogvatartottak választójoga gyakorlásának érdekében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka szabályozta a büntetés-végrehajtási intézetek szavazási rendjét.
Mozgó urnás szavazás
A büntetés-végrehajtási intézetek parancsnokai felvették a kapcsolatot az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjével, hogy a választásra jogosultak részére a mozgóurnás szavazást biztosítsák, illetve a szavazási időpontokat egyeztessék. A választójoggal rendelkező fogvatartottak külön tájékoztatást kaptak arról, hogy a népszavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja előtt titkosan szavazhatnak az intézetben.