A MITTE Communications és a CEIS befektetési tanácsadó cég közös szakmai elemzést készített a hazai és nemzetközi designipari befektetésekről, állami és üzleti támogatásokról, valamint az iparágat érintő üzleti trendekről.
A tanulmány kiindulópontja szerint a kreatív és kulturális ipar több mint 535 milliárd eurós forgalmával, a GDP 4,2%-át kitevő arányával mára az egyik legmeghatározóbb piaci terület a kontinensen. 7 millió fővel – az építőipar és a vendéglátóipar után – a harmadik legnagyobb foglalkoztató.
Budapest, illetve Közép-Magyarország az Európai Unió 8. legfontosabb designipari központja.
Magyarország GDP-jén belül a designipari ágazatok összesített részaránya eléri a 3,7%-ot, a hazai foglalkoztatottak 4,4%-a dolgozik valamely designipari ágazatban, exportvezérelt szegmensei évente 12%-kal bővülnek. Az ágazat növekedési üteme ötszörösen haladja meg a teljes GDP-növekedést, ezzel a járműipar után a második legdinamikusabban növekvő terület az országban.
Fotó: Rekavago – Facebook
Csak kreatívan
A fokozatosan növekvő “kreatív gazdaságok” serkentésére a különböző országok már célzott kreatívipari fejlesztéspolitikát és külön stratégiát dolgoznak ki. Az Európai Unió 28 országából jelenleg 15 állam nemzeti innovációs politikája tartalmazza a design fejlesztését.
A vezető országok közül az Egyesült Királyság GDP-arányosan többet költ designra (2,92%), mint K+F-re (1,07%), a dán, finn, brit cégek között pedig nagyobb az elköteleződés a design, mint az innovációs tevékenység iránt.
A kutatás szerint a hazai designipar finanszírozási eszköztárába a 2010-es évek Jeremie-program kiírásaival került be a kockázati tőke lehetősége, elsősorban a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozások részére.
Az elmúlt években az új pénzügyi lehetőségeknek és állami, üzleti intézményrendszernek köszönhetően dinamikusan változik a designbefektetések megítélése. Európa különböző országaiban és az Egyesült Államokban a kezdő tervezőket, vállalkozásokat segítő exkluzív inkubációs-, mentor- és ösztöndíjprogramok száma felfutóban van.
A kezdő vállalkozásoknak az előértékesítésben és a vevőkör megtalálásában (a sikeres magyar projektek által is használt) crowfunding platformok (Kickstarter, Indiegogo) is segítenek.
Nanushkával indult
A hazai designipari befektetések kiindulópontja 2012-ben a Nanushka márka és a PortfoLion együttműködéséhez köthető, de azóta számos új befektetés jött létre, élén a Széchenyi Tőkealap öt kihelyezésével (Rekavago, Dora Abodi, Áeron, Hamerli, Platán Bútor). A tendenciák alapján a sikeres befektetési konstrukció alapvetően két tényező: a megfelelő szervezeti feltételek és az üzleti tervezés/fejlesztés kialakításához köthető.
Mi szólhat nagyot?
Meghatározó iránynak tűnnek a technológiai innovációk és a kooperációk élénk megjelenése. A szakértők különösen a fényáteresztő beton, illetve az intelligens és 3D nyomtatóval készített ékszerek, kiegészítők elterjedésének jósolnak nagy jövőt.
Az értékesítés terén az online divatházak térhódítása figyelhető meg, melyek az utóbbi évek legnépszerűbb startup befektetései. A fogyasztói magatartás változásával előtérbe került a mérsékeltebb árkategóriájú, az „elérhető luxust” képviselő termékek kereslete, valamint a fast fashion, a környezettudatos termékek és a használt márkás ruhák brand által koordinált visszavételének trendje is.
