Belföld

A remény költségvetése készül a szegedi egyetemen

Befejezetlen szimfóniának nevezte az idei költségvetés tervezését a szegedi egyetem rektora, aki szerint az intézmény tűrőképessége határára jutott.

Az elvonások miatt és a befejezetlen tárgyalások miatt sok még a bizonytalanság a Szegedi Tudományegyetem életében, melynek sorsáról a péntek kora esti összdolgozói értekezlet után kérdezte Dr. Szabó Gábor rektort a Szeged24.

Hol tart most az egyetem?

“Az egyetem tervezi tervezi a jövőjét, a hetekben a költségvetést kell majd összeállítani, amelyben nem lehet megkerülni, hogy komoly elvonások értek bennünket. A jó hír, hogy többlettámogatások megérkezésére is számíthatunk. ( A csütörtöki kormányhatározat a fővárosi ELTE -ét a debreceni és a szegedi egyetemet nevesíti kiemelten támogatandó felsőoktatási intézményként – a szerk.) Azt azonban nem tudjuk, hogy ezek a többletpénzek milyen formában és milyen mennyiségben lesznek hozzáférhetőek. Rengeteg bizonytalan tényező van. Azt tudom, hogy a Szegedi Tudományegyetem, ahogy az egész magyar felsőoktatás azzal szembesül, hogy a napi gazdálkodás fedezete nagyon szoros. Sokszor vannak akár nagy összegű pályázatok is, amelyek azonban a napi gazdálkodást nem tudják megoldani. Fel kell hívni – és ez meg is történt – a döntéshozók figyelmét arra, hogy ha a többlettámogatások „ pántlikázott pénzek lesznek”, akkor a felsőoktatás nagyon nehezen tud majd tovább működni. Ez helyzet kicsit olyan nekem, mintha valaki azt mondaná: kapsz százmillió forintot, ha megnyered az olimpiát súlylökésben, de addig nem kapsz enni.”


Miben lehet bízni akkor a költségvetés tervezésekor?

“A megtakarítási lehetőségeinkben elmentünk a falig, 1, 2 milliárddal csökkentettük ezeket. Csak egyet ragadok ki ezek közül: a dologi költségeinket már nem lehet tovább lefaragni. Itt már csak kis mozgásterünk van – például az energiamegtakarítás – , ha spórolásban gondolkodunk, akkor azok biztos nem ezen téren lesznek.”

Akkor hol?

” Vannak belső megtakarításaink, átszervezési lehetőségeink. Például vannak szolgáltatásaink, amelyek eddig ingyen voltak, most ezekről tárgyalunk mindenkivel, akinek beleszólása van a történetbe. Azt gondolom, hogy ha pénzt kérünk ezekért, akkor ez hoz majd lehetőségeket, amelyekkel növelhetők a bevételek.”

Kétmilliárdnyi forint „ lóg a levegőben.” Honnan várják, hogy bejöjjön az összeg?

“Egyfelől abból a 10 milliárdos összegből, amelyet tavaly különített el a kormány a felsőoktatási intézmények támogatására. Itt megint az lesz a kérdés, hogy ez a támogatás milyen mértékben „felpántlikázott” vagy szabadon felhasználható.”

A szegedi egyetem azon ritka felsőoktatási intézmények közé tartozik, ahol még nem volt csoportos létszámleépítés. Ez most várható-e?

“Ilyet egyelőre nem tervezünk. Az utóbbi két évben már nagyjából kétszáz emberrel csökkent a létszámunk úgy, hogy a távozok helyét nem töltöttük fel. Azt, hogy az átszervezések miatt egyes munkahelyek megszűnnek azt sosem tagadtam, de csoportos leépítést nem jelentünk be.”

Technikailag a papír mindent elbír, akár már holnap is lehet költségvetési táblát kitölteni. De tartalmilag a bizonytalansági tényezők miatt, milyen költségvetést lehet csinálni?

“Reálisat. A bizonytalanság a saját bevételek tervezésnél adódik, még „békeidőben” is, hiszen meg kell becsülni mekkora összeget, milyen pályázatból tudunk elhozni, miközben ezeket most még ki sem írták. Ehhez képest kell úgy belőnünk a költségvetésünket, hogy az valóban komolyan vehető legyen. Úgy mondanám, ez nagyobb mértékben a remény költségvetése lesz mint eddig, mert olyan feltételek és tételek vannak, amelyeknek még nem ismerjük a pontos mechanizmusát.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik