Ki tudná megmondani, hogy természet milyen anyagokból alkotja meg a tehetséget. Egy biztos: a Teremtő nagyon jókedvű lehetett, amikor hetven évvel ezelőtt Csíky László megszületetett, ugyanis a kis Laciból olyan felnőtt vált, aki az élet számos területén nagy karriert futhatott volna be.
Kodály is megdicsérte énekét
Mint meséli: tízéves lehetett, amikor Szegeden, a Nemzeti Színházban, az éneklő rajok versenyén szólót énekelt a karok kíséretében. A zsűri elnöke, Kodály Zoltán magához hívta. Majd azt mondta: ezeket a hajlításokat csak az anyatejjel tudja magába szívni az ember, majd dicsérő szavak után arra buzdította, hogy folytassa az éneklést. De a tehetség kibontakoztatásához Pestre kellett volna feljárnia, ami akkoriban nem volt nagyon egyszerű, így ezen az úton nem sokáig haladt.
Az ifjú Csíky ezt követően a sport felé fordult, birkózott két évig, majd a diszkoszvetés mozgását tanulta, míg dr. Trényi Imre kalapácsvető olimpiai kerettag azt nem mondta: „Gyere velem dalia kalapácsvetőnek”.
– A rajzkészségem úgy négy-ötéves korban mutatkozott meg, míg életem első szobrát – ma is őrzöm – ötévesen készítettem Erdélyben, Marosvásárhelyen, Küküllő menti agyagból, nagyapám házában. A művészetek tehát korán rabul ejtettek, de tisztes megélhetést jelentő foglalkozást ajánlott apán, így lettem orvos – mesélt élete korai szakaszáról Csíky doktor.
Ötszáz szobor, számos kitüntetés
– Szentesen a belgyógyászati osztályon kezdtem, majd körzeti orvos lettem, és az elmúlt évtizedekben sportorvosként, háziorvosként több ezer beteget gyógyítottam, kezeltem, és jelenleg is aktívan orvoskodom. 2004-ben a Magyar Orvosi Kamara „XXI. Század Orvosa” kitüntetést adományozta orvosi, művészeti tevékenységem elismeréseként.
Igen, jól olvasták: művészeti tevékenységet is elismert a kamara, amikor Csíky doktort méltatta. Ugyanis a népszerű, köztiszteletben álló orvos – miután abbahagyta az atléta edzői munkát, merthogy ez is fűződik nevéhez – mintegy ötszáz szobrot alkotott eddig. Köztük is legnagyobb sikerrel karikatúraszobrokat. Kitüntetéseit, díjait, elismeréseit képtelenség mind felsorolni. Csupán néhány: 2000-ben Dubaiban nyert egy karikatúra világfórumon. Meghívták Firenzébe kétszer is, híressé lett „Ugró ló” című szobra a firenzei katalógusban szerepel. Kínában 2003-ban kisplasztikai világbiennálén két szobra elhozta az első díjat.
Táncoló székely és Luciano Pavarotti
– Talán a “Táncoló székely” futott be eddig, mint köztéri szobor legnagyobb karriert. 2007-ben Szentesen állították fel, a város nagy elismeréssel befogadta a szobrot. 2011-ben ezzel a művel pályáztam Kínába és nyertem szimpózium részvételt. Egyébként a helyszínen készítettem el a szobrot, világhírű szobrászkollégák között. Az alkotás az év szobra lett Kínában, ennek kapcsán látogatottak meg komoly beosztású kínai politikusok szentesi otthonomban az idén nyáron. Munkásságom elismeréseként a nyolcmilliós Changchun “Tiszteletbeli díszpolgárának” fogadott. Korábban, 2007-ben Szentes városa szintén díszpolgári címmel jutalmazott – mondta el Csíky László.
Majd már az derült ki, milyen széleskörű érdeklődéssel választja ki témáit. Elkészítette Deák Ferenc, a haza bölcse szobrát, ami az igazságügyi minisztériumban látható. Gróf Széchenyi Istvánt felidéző alkotása Szentesen a Széchenyi ligetben, Kós Károly szobra egy szentesi magángyűjteményben nézhető meg.
Szent-Györgyi a Jilin parkban
– Négy szobrom Dubaiban maradt. A “Szarvasi diák” Szarvas Mezőgazdasági Főiskolán áll. Szent-Györgyi Albert bronz-márvány, három méteres szobrát Changchun város Jilin parkjában avatták 2001-ben. A Luciano Pavarottiról és Jacques Chiracról készült szobrok pedig a Jilin múzeumba kerültek. A Magyar Nobel-díjasok arcképcsarnoka című alkotásomat Stockholmban, a királyi palotában mutatták be 2001-ben, a Tudós világtalálkozón. Helsinkiben, a Finn Tudományos Akadémián Reio Vihko, az akadémia elnöke avatta a vízből ugró delfint. Ma is megtekinthető a Raoul Wallenberg szobor a Dohány utcai Zsinagóga Holokauszt termében, Budapesten, II. János Pál pápa szobra a szegedi Fogadalmi templomban, Habsburg Ottó karikatúra szobra Németországban. Míg Georges Simenon, a híres francia író szobrát az író fiának, Mark Simenonnak a galériájában, Párizsban nézhetik meg az érdeklődők.
Kiállítások Párizstól Mátészalkáig
Ugye, mondanom sem kell, hogy Csíky doktor szobrait rengeteg kiállításon is megcsodálhatták. Csak Párizsban ötször volt a Magyar ház vendége, de nagy sikert hozott a Mont Cenis székesegyházban, a római Rambouillet palotában rendezett tárlata is. Ismerik szobrait Firenzétől Passauig, Budapest, Marosvásárhely, Győr, Szeged, Debrecen, Székesfehérvár Szombathely, Mátészalka, Szolnok Szentes, Csongrád, Makó, Baja, Szekszárd, Balatonlelle, Tatabánya. Bicskén, Martfű, Cegléd, Kiskunmajsa, Kalocsa is adott már otthont Csíky kiállításnak. Nem érdemtelenül javasolta Kő Pál szobrászművész Kossuth-díjra, amit többen is támogattak, de ezt az elismerés még nem kapta meg Csíky doktor.
Mint ahogy egyelőre még szülővárosában sincs egyetlen olyan tér vagy utca, ahol Csíky szobor állna. A művész úr ezt egy szóval sem panaszolta, inkább csak kiéreztem szavaiból: fáj neki ez, talán nem is kicsit. És bár a kiállítások száma is csökkent az elmúlt években, a hetvenéves mester fiatalokat meghazudtoló hevülettel gyógyít és alkot. Legújabb szobra Puskás Öcsiről készült. Azért nem Öcsi bácsit írtam, mert még az aktív futballistát örökítette meg ezen a szobron. Egyelőre Csíky doktor úr kertjében áll az alkotás, de reméljük, mihamarabb olyan helyre kerül majd, ahol ezrek és ezrek megcsodálhatják a legnagyobb magyar labdarúgó különleges szobrát.
