„A további tárgyalások alatt is megmutatkoztak a játékosaink kiemelkedő emberi és sportemberi erényei. Az együttműködéseink során tökéletesen működött a kapcsolat a lányok és a klub között, így mindannyian pozitív hozzáállással és profi szemléletmóddal indultunk az egyeztetésekkel. A döntéseknél végül ahol a klub csapatépítési és sportszakmai szempontjai találkoztak a játékosok saját pályafutásával kapcsolatos terveivel, ott minden esetben meg tudtunk állapodni. Nagyon örülünk a maradóknak, és fáj a szívünk a távozókért, de messzemenőleg tiszteletben tartjuk, hogy saját érdekeiket képviselték.” emelte ki Kelecsényi Ernő elnök.
Kovacsics Anikó 15 évesen került az Audi ETO-ba, igazi tehetsége tehát itt bontakozott ki. Már nagyon korán, 17 évesen óriási teher került a vállára, amikor a csapat első Bajnokok Ligája döntőjében Görbicz Anita sérülése miatt első számú irányítóként vezényelte a csapatot. Idei tárgyalásai kicsit később kezdődtek meg, és elmondása szerint nem sokat gondolkodott a maradáson: „A csapatot, edzőket, körülményeket tekintve mindenképpen úgy gondoltam, hogy ha van rá lehetőségem, akkor Győrben maradok. A munka színvonala, amit itt végzünk, kiemelkedő, és ez számomra fontos szempont, hiszen a saját egyéni fejlődésemre, képzésemre is kiváló lehetőségeim vannak. Összességében úgy érzem, hogy a legjobb helyen vagyok!” – nyilatkozta a fiatal irányító.
A francia védőspecialista Raphaelle Tervel az ETO leguniverzálisabb játékosa, szinte csak kapusposzton nem került még bevetésre. Sokoldalúsága és profizmusa miatt a Klub mindenképpen számít rá jövőre is, de a végleges döntés később születik majd meg. „Az én profi játékos pályafutásomban mindenképpen Győr az utolsó állomás. Döntésemmel még várok, de ha a játék mellett döntök, az biztosan az ETO-nál lesz.” – határozott Tervel.
Andrea Lekic számára nagyon nehéz volt a döntés: „Hosszú heteken-hónapokon át hezitáltam, mielőtt elhatároztam magam. A legnehezebb az volt, hogy a Győr tényleg minden szempontból – szakmailag, a körülményeket tekintve is – kiemelkedő klub, és a város, az emberek is pillanatok alatt befogadtak. Azonban az ETO csapatszerkezetében nem tudok a saját posztomon játszani. De a szezon vége még messze van, és a hátralévő hónapokban minden erőmmel azon leszek, hogy a közös álmunk valóra váljon. Ez a legkevesebb, amit a szurkolóink is megérdemelnek!” – emelte ki a világklasszis szerb irányító-átlövő.
Jovanka Radicevicet is megviselte ez az időszak: „Az elmúlt hónapokban annyi minden történt velem, hogy ezt nagyon nehéz feldolgozni. Az elmúlt másfél évben a klub, a játékostársaim, edzőim és a közönség annyira a szívemhez nőttek, hogy azt hiszem, életem legnehezebb döntését kellett meghoznom: a szívemet kellett szembeállítanom az észérvekkel.
Mindannyiunknak véges a pályafutása, és abból a lehető legtöbbet kell kihoznunk. Biztosíthatok azonban mindenkit, hogy továbbra is oroszlánként fogok küzdeni a meccseken, hiszen nemcsak magamnak szeretnék BL-t nyerni, hanem az ETO-nak, és ennek a csodálatos közönségnek is!” – mondta a balkezes szélső.
