A kutatásban hat kínai és öt ausztrál intézmény tudósai, valamint brit kutatók vettek részt Darren Curnoe, az Új-Dél-Walesi egyetem docense és Csi Hszüeping, a Kínai Kulturális Örökségvédelmi ér Régészeti Intézet professzora irányításával.
A csontok, amelyek legkevesebb öt személyé lehettek, 11500 és 14500 évvel ezelőtti időszakból származnak, abból a korból, amikor Kína területén megjelentek a Homo sapiens első földművelő közösségei. Két barlangban fedezték fel a leleteket, a koponyák és fogak nagyon hasonlatosak, ami arra utal, hogy egyazon populációból származnak.
A tudósok a gímszarvasok népe – így nevezték el az emberféléket, mivel a Malutung-barlangban az elejtett gímszarvasok Cervus elaphus tetemeit dolgozták fel és főzték meg – az archaikus és a modern ember jellemzőit elegyítette. Kerek fej és kiugró szemöldökcsont jellemezte e népességet, a koponyacsontjuk meglehetősen vastag volt. Arckoponyájuk rövid volt, arcukat a széles orr uralta. Kiugró állkapoccsal rendelkeztek, ugyanakkor hiányzott a modern emberre jellemző áll.
A koponyaüreg CT-vizsgálata elárulta, hogy a homloklebeny a modern emberéhez hasonlított, ugyanakkor a fali lebeny archaikus vonásokat mutat.
Darren Curnoe és kollégái több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak a gímszarvas népének eredetére. Az egyik eshetőség, hogy a primitív kinézetű Homo sapiens népesség igen korai migrációjáról lehet szó, amely a modern ember többi közösségétől izoláltan élt Ázsiában, mielőtt kihalt volna. A másik elképzelés szerint a Homo sapiens Ázsiában kifejlődött populációjáról lehet szó, amely a modern ember szomszédságában élt. A harmadik lehetőség viszont, hogy keverék népesség volt.
A kutatók megkísérlik DNS kinyerését a csontmaradványokból, ami választ adhat a rejtélyes népesség eredetére.
