Az MLSZKSZ szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: az MSZSZ-szel összegezték az ekáer 2015. január 1-jei bevezetését követő időszak gyakorlati tapasztalatait. A logisztikai szakma véleménye szerint az ekáer jelenlegi állapotában még azért nem alkalmas az éles üzemre, mert nem egyértelműek a jogszabályi megfogalmazások, sok a tisztázatlan szakmai kérdés és a működési bizonytalanság.
A két szervezet egy komplex rendszer létrehozását javasolja: az ekáer szakmai alapját az elektronikus számlázásnak, az elektronikus fuvarlevélnek és az elektronikus szállítólevélnek kellene képeznie. Megvalósulásával az e-útdíj ellenőrzéssel, a teherjárművek menetközbeni mérlegelésével együtt, a teljes számlázási, nyomonkövetési rendszer zárttá válna, így megfelelő ellenőrzési rendszerrel megtámogatva megszűnnének a kiskapuk és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét, továbbá az érintett logisztikai, termelő, kereskedő cégeket sem terhelné a többletadminisztráció – vélekednek.
Szerintük a komplex rendszer biztosítaná a több 100 milliárd forintos adóbevételt, kevesebb adminisztrációval. Hasonló rendszerek Nyugat-Európában már működnek, a szövetségek szerint célszerű lenne azokat tanulmányozni.
“Megfelelő tesztidőszak nélkül nem látható, hogy az ekáer hogyan fogja teljesíteni a kitűzött kormányzati célokat. Ezért a logisztikai szakma indokoltnak tartja a türelmi időszak meghosszabbítását további két hónappal, és arra kérik a kormányzatot, hogy a tesztidőszak tapasztalataira építve a szakmával együttműködésben egy olyan komplex rendszert hozzon létre, amely nem okoz jelentős többletadminisztrációt, több adóbevételt generál és növeli az ország versenyképességét” – hangsúlyozzák a közleményben.
A logisztikai szakma továbbra is jó iránynak tartja, hogy a kormányzat elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert működtessen az áfa- és adócsalások csökkentésére, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése, a gazdaság fehérítése – idézi a közlemény Fülöp Zsoltot, az MLSZKSZ elnökét.
Fülöp Zsolt hozzátette, hogy ha a kormány a jelenlegi formájában működteti tovább az ekáert, úgy a rendszer jelentős gazdasági és társadalmi feszültségeket generál: a nemzetközi forgalom elkerülheti az országot, cégek zárhatnak be, munkahelyek szűnhetnek meg és leállhatnak a fejlesztések.
“Ez Magyarország nemzetközi megítélésének nagymértékű romlásához vezethet befektetési szempontból” – emelte ki.
