Mint kifejtette, Oszama bin Ladenről már 2001. szeptember 11. előtt is rendelkezett a nemzetközi jog, pontosabban az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amikor is két határozatában, 1999-ben, illetve 2000-ben az al-Kaida által végrehajtott merényletek miatt kötelezte az akkori afgán tálib kormányt, hogy szüntessék be a terroristák támogatását. Emellett adják ki Oszama bin Ladent az Egyesült Államoknak vagy harmadik államnak, mert a terrorista amerikai nagykövetségek és más célpontok ellen hajtott végre támadásokat.
Aztán az al-Kaida Csecsenföldön is megjelent, így Oroszország is erősen támogatta a bin Laden elleni akciókat. Az afgánok azonban az ENSZ BT határozatát nem teljesítették, és a szeptember 11-ei merényletet követő amerikai invázió után a terroristavezér onnan is elmenekült. A feltételezések szerint valahol a pakisztáni Tora Bora hegységben bújt el. A mostani események azt mutatják, hogy végső menedékét Iszlamabád környékén találta meg – kérdés, hogy kinek a támogatásával.
Mivel a pakisztáni területről az amerikai és az afgán kormánycsapatokat folyamatosan támadások érték az al-Kaida részéről, így nekik mindenképp joguk volt önvédelemből erőszakot alkalmazni. A nemzetközi jogban az önvédelem ugyanis az egyik ok, amely miatt az államok fegyveres erőszakot használhatnak.
Emellett a genfi – azaz a hadi – jog szerint az ellenfél katonai célpontjainak támadása legális. Itt egyértelműen erről volt szó. A legális célpontok közé tartozik ugyanis a vezetési pontok támadása is. Jelen esetben az al-Kaida első számú vezetőjének lakhelye is ide tartozik.
Ez az akció ráadásul a pakisztáni kormány – legalábbis utólagos – beleegyezésével történt. Obama a beszédében maga mondta, hogy a pakisztáni elnök a támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat. Félhivatalos források szerint a pakisztáni kormányszerveket senki sem értesítette előre. A rajtacsapás helyszíne ilyen szempontból azonban érdekes, hiszen mindössze száz méterre található a pakisztáni katonai akadémiától. Ebből arra lehet következtetni, hogy valakiknek azért mégis tudomása lehetett Pakisztánban az akcióról. Ha pedig pakisztáni egyetértéssel történt kommandós támadás, akkor azzal kapcsolatban végképp senkinek sem lehet jogi ellenvetése.
