Az új magyar drogtörvény jogvédők szerint délkelet-ázsiai szigort hoz az országba azzal, hogy egy felnőtt gimnazista akár kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztésre ítélhető egyetlen marihuánás cigaretta elszívásáért. Ezzel kapcsolatban három délkelet-ázsiai ország, Malajzia, Szingapúr és Indonézia drogtörvényeit vizsgáltuk meg, ahol a térség több országához hasonlóan évekig tartó börtön vár a drogfogyasztókra, és halálbüntetés a kereskedőkre és csempészekre.
Halálbüntetés Malajziában
Malajzia a nyolcvanas évek elején vezette be a halálbüntetést a drogcsempészet leküzdésére. A malajziai szabályozás szerint automatikusan csempésznek minősülnek azok, akiknél például 15 gramm heroint, vagy kétszáz gramm marihuánát találnak, és a törvény nem ad mérlegelési jogot a bíráknak, akiknek kötelezően kivégzést kell kiszabniuk az elítélt drogcsempészekre.
A szigorú szabályozás hatékonyságával kapcsolatban azonban kételyek vannak, és nemzetközi jogvédő szervezetek mellett az ügyvédi kamara, egykori bírák, és az igazságszolgáltatással foglalkozó miniszter is felemelte szavát a kötelező halálbüntetés ellen. Sid Harring amerikai jogászprofesszor elmondása szerint a malajziai igazságszolgáltatás is túlzásnak tartja a kötelező kivégzést drogok miatt: évente ezer kivégzést érő letartóztatás hajtanak végre kábítószerekkel kapcsolatban, miközben alig tíz kivégzést hajtanak végre.
Egy parlamenti kerekasztal pedig a droggal kapcsolatos halálbüntetés felszámolását javasolta, kijelentve: a kivégzéssel fenyegetésnek semmilyen hatása nem volt a drogkereskedelemre, sőt a kötelező halálbüntetés 1983-as bevezetése óta csak nőtt a drogfüggők és kábítószerrel kapcsolatos esetek száma.
A legszigorúbb: Szingapúr
A szomszédos Szingapúrban azonban nincsen a malajziaihoz hasonló vita a halálbüntetésről, és a kormány erőteljesen védi a külföldi bírálatokkal szemben joggyakorlatát, amelyet a világ legszigorúbbjaként szoktak emlegetni. A szingapúri szabályozás azonnal csempésznek minősíti azokat, akiket a kis mennyiségnél több illegális tudatmódosító szerrel fognak el (heroinnál ez két gramm, kokainnál három gramm, marihuána esetén pedig 15 gramm). A 15 grammnál több heroinnal, vagy fél kilogrammnál több cannabisszal őrizetbe vett emberek esetében pedig kötelező a halálbüntetést kiszabása.
A szingapúri törvények a fogyasztást is sokkal szigorúbban büntetik, mint a világ legtöbb részén: még a kis mennyiséget birtokló emberek 4,5 millió forintos pénzbüntetésre, valamint tíz évig tartó börtönbüntetésre számíthatnak. A helyi hatóságoknak joguk van vizeletvizsgálatra kényszeríteni bárkit, akinél felmerül a droghasználat gyanúja. Ráadásul vizsgálat alá vethetik az országba belépő külföldieket is, akik ellen pozitív teszteredmény esetén eljárást indíthatnak, még akkor is, ha az illető egy másik országban fogyasztott egy ott legális, de Szingapúrban tiltott szerből. Emiatt érdemes például az Amszterdamon keresztül Szingapúrba tartó turistáknak kihagynia a Hollandiában legális marihuána kipróbálását, ha nem akarnak megismerkedni a szingapúri börtönök szolgáltatásaival.
Indonéziában mérlegelhetnek
Indonéziában szintén halálbüntetést kockáztatnak a nagy mennyiséggel elfogott drogcsempészek, de Malajziától és Szingapúrtól eltérően az indonéz bírákat nem kötelezi a törvény kivégzés kiszabására, és mérlegelhetik az enyhítő körülményeket. A helyi szabályozás szerinti első kategóriába (gyógyászatra alkalmatlan) tartozó drogok, mint a marihuána, kokain és heroin kereskedelme 5 évtől 15 évig tartó börtönbüntetéssel és akár 260 millió forintnyi pénzbüntetéssel jár, kis mennyiség esetén. Öt gramm heroin vagy kokain, illetve egy kilogramm marihuána már nagy mennyiségnek számít.
A kábítószerek birtoklását is hasonlóan szigorúan büntetik a szigetországban, ahol már kis mennyiségű elsőkategóriás droggal elfogott emberek is 4 évtől 12 évig terjedő börtönbüntetésre, és akár a kétszázmillió forintot is elérő pénzbüntetésre számíthatnak. A nagy mennyiséggel letartóztatott emberek pedig akár életük végéig rácsok mögé kerülhetnek.
A három ország szigorú drogtörvényei leginkább akkor kerülnek be a nemzetközi sajtóba, amikor külföldieket, különösen nyugatiakat csuknak hosszú időre börtönbe, vagy végeznek ki olyan bűntényekért, amelyekért hazájukban jóval enyhébb büntetés járna. Ilyen volt az indonéziai nyaralása alatt egy utcai árustól marihuánát vásárló 14 éves ausztrál fiú, akit két hónap börtönre ítéltek, az 59 éves holland Johannes van Damme, akit 1994-ben akasztottak fel 4,5 kilogramm heroin csempészéséért Szingapúrban, vagy az a 37 éves japán ápolónő, akit 2011 októberében ítéltek halálra 3,5 kilogramm metamfetamin csempészéséért.
