A pápa és az olasz államfő négyszemközti megbeszélése több mint fél órán át tartott, s Ciampi ezt követően Angelo Sodano bíborossal, a régi-új vatikáni államtitkárral (miniszterelnökkel) is eszmecserét folytatott.
A vizitnek – amely főként protokoll-célokat szolgált – elsősorban az adott jelentőséget, hogy az új pápa először az olasz államfőt fogadta hivatalosan magánkihallgatáson, megerősítve ezzel az olasz-vatikáni kapcsolatok különleges jellegét.
Az olasz állam számtalan előjogot biztosít a múlt század elején köttetett lateráni szerződés keretében az egyházi miniállamnak. Cserébe részesedik az egyházi turizmus egyáltalán nem elhanyagolható áldásaiból, hiszen az olaszországi idegenforgalom több mint negyedét a Vatikánba és más katolikus kegyhelyekre érkező zarándokok és turisták adják.
Ciampi nagyon bensőséges viszonyt ápolt az április 2-án elhunyt II. János Pál pápával. Mind a ketten 1920-ban születtek, s több mint tucatszor találkoztak egymással hivatalosan, nem is szólva a számtalan nem hivatalos konzultációjukról. A néhai egyházfő április 29-re hivatalos látogatást is tervezett a Quirinale-palotába, az olasz elnöki rezidenciába.
A nemrég beiktatott pápa az olasz elnököt fogadva külön emlékeztetett Ciampi és Karol Wojtyla barátságára, amely szavai szerint “jelzés volt a világ számára”. XVI. Benedek a négyszemközti megbeszélés – és a szokásos kölcsönös ajándékozás – után külön köszöntötte Ciampi feleségét, Franca asszonyt, aki ugyancsak nagy híve volt az előző pápának.