Történelmi jelentőségű eseményre került sor keddre virradóra Luxemburgban: megkezdődtek Törökország EU-csatlakozási tárgyalásai. Ha ezek sikeresek lesznek, nem csak Törökországot, de az Európai Uniót is alapvetően átalakítják, hiszen az EU – történelme során először – egy muzulmán országot fogadna soraiba, s ráadásul a szervezet határait kitolná egészen a Közel-Keletig. Abdullah Gül török külügyminiszter gépe nem sokkal éjfél után érkezett meg a luxemburgi repülőtérre, azaz valóban csak az órák “leállításával” sikerült tartani az EU által korábban megígért hétfői tárgyaláskezdési határidőt. A lényeg azonban az, hogy Törökország – 42 évvel azt követően, hogy először jelezte taggá válási szándékát – most valóban megindulhatott ezen az úton.
Történelmet csináltunk” – mondta a soros EU-elnökség nevében Jack Straw brit külügyminiszter a csatlakozási tárgyalások elindítását követő sajtóértekezleten. A politikus figyelmeztetett, hogy Törökországra a taggá válásig még hosszú út vár, s nincs is garancia a sikerre. Ugyanakkor leszögezte: tudják, hogy a törökök elszánták magukat a szükséges lépések megtételére, s ebben az EU segíteni is fogja őket. Straw egyébként abban látta a mostani tárgyaláskezdés lényegét, hogy ezzel az EU és Törökország kapcsolatai az eddiginél jóval magasabb szintre emelkedtek, megváltozott Törökország státusa – s egyben ez a lépés megerősítette, hogy az EU nem a történelemre, hanem az értékekre épül.
Abdullah Gül a sajtóértekezleten maga is történelmi fordulatként értékelte mindazt, ami keddre virradó éjszaka Luxemburgban történt. Kijelentette: biztosak benne, hogy a török tagságból nem csak országa, de az EU is hasznot húz majd, s bár nyilvánvaló, hogy a tárgyalások során lesznek nehézségek, a törökök elszánták magukat a szükséges lépések megtételére, reformjai folytatására.
Abdullah Gül végül elmondta, biztos benne, hogy 10 év múlva Törökország teljesen más képet mutat majd, mint most, s az európai közvélemény vele kapcsolatos álláspontja is változni fog addig. Ugyanakkor jelezte, hogy nem csak Törökországtól kell elvárni ígéretei betartását, de a törökök ugyanezt várják az EU-tól is. Törökország EU-csatlakozási tárgyalásai legalább egy évtizedig tartanak majd, s még ha sikerre vezetnek is, a törökök előtt ott áll az az akadály, hogy számos jelenlegi tagállam népszavazást akar kiírni ebben a kérdésben.
Voltak akadályok
Korábban a 25 EU-tagállam közül egyedül Ausztria nem fogadta el a megbeszélések megkezdéséhez elengedhetetlen tárgyalási keretet, mert mindenképp bele akarja venni annak lehetőségét, hogy a csatlakozásnak lehet egy alternatívája, egy lazább együttműködési forma. Ezt viszont Törökország határozottan elutasította, s vezetői azzal fenyegettek, hogy ha az osztrákok elfogadtatják saját változatukat, el sem kezdi a megbeszéléseket.
A többi tagország képviselői már korábban is bíztak abban, hogy sikerül rávenni az osztrákokat álláspontjuk módosítására, s így megakadályozni, hogy az Európai Unió a szervezet alkotmányának francia és holland elutasítása után újra súlyos válsághelyzetbe manőverezze magát. Ha ugyanis nem sikerült volna időben dűlőre jutni az nem csak az EU és Törökország kapcsolatát rontotta volna meg teljesen (a török közvélemény jelentős része már így is fel van háborodva, mert úgy érzi, hogy az Európai Unió állandóan újabb és újabb feltételeket támasztott), de az EU-n belül is kiélezte volna a feszültségeket a törökökhöz való közeledést teljes mellszélességgel támogató államok és az ellenzők között.
Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban több EU-vezető is figyelmeztetett a török tárgyalások esetleges elmaradásának veszélyeire. Jack Straw brit külügyminiszter szerint a török nép “elárulása” lenne, ha ebben a kulcsfontosságú pillanatban hátat fordítanának nekik, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig egy hétvégi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy “jobb Törökországot a mi oldalunkon tudni, mint nem tudom hol…”
Az uniós országok állam- és kormányfői (köztük az osztrák kancellár is) ugyanis tavaly decemberi csúcstalálkozójukon egyértelműen megígérték október 3-ra a csatlakozási tárgyalások kezdését, az ehhez szabott előfeltételeket Törökország időközben teljesítette.
A tavaly decemberi EU-csúcson született formula – amellett, hogy a csatlakozást nevezi végcélnak – leszögezi, hogy a tárgyalások nyitott folyamatot jelentenek, garancia nélkül. Ráadásul ezek nem csak az EU-joganyag átvételéről, Törökország felkészültségéről folynak majd: menet közben meg kell oldani két, Ankara számára nagyon kínos kérdést, a Ciprusi Köztársaság és az örmények elleni első világháborús népirtás török elismerését. Számos EU-tagállam már jó előre bejelentette, hogy a török csatlakozást népszavazáson fogja jóváhagyatni, ami – figyelembe véve, hogy a legújabb közvélemény-kutatások szerint az EU-lakosságának csak 35 százaléka támogatja ezt a belépést – még hozhat váratlan eredményeket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
