Sólyom László magyar, Václav Klaus cseh, Ivan Gasparovic szlovák és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő elsősorban az EU-tagság első évének tapasztalatait és az unió fejlődésének irányát vitatta meg a wislai Felső Kastélyban. A négy vezető különösen nagy figyelmet szentelt az unióhoz tavaly májusban csatlakozott tíz új tagállamot érintő korlátozásoknak, például az egyik uniós szabadságjogot, a szabad munkavállalást illetően.
A találkozó után tartott sajtótájékoztatón Sólyom László azt mondta, hogy a visegrádi csoportnak három aktuális feladata van az Európai Unión belül. Csomópontként szolgálhat a további EU-bővítés számára, képes fenntartani az emberi jogok iránti érzékenységet, valamint képes megértetni az unió más részeiben, főleg a nyugat-európai országokban a kisebbségi jogok kérdését és történelmi körülményeit.
A magyar államfő eredménynek tartja, hogy az eddig nagyon hangsúlyos ukrán, orosz és fehérorosz kérdés mellett kellő súlyt kapott a Balkán kérdése. Sólyom László egyetértett kollégáival abban is, hogy nagyon fontos a visegrádi országok közötti együttműködést a politikai elit, az államfők, miniszterelnökök, miniszterek szintjéről a társadalomra kiterjeszteni.
A visegrádi csoport soros elnökségét jelenleg betöltő Magyarország egyik prioritásáról van itt szó, arról, hogy erősíteni kell visegrádi identitást, polgárközelbe kell hozni a régiós együttműködést, ki kell azt terjeszteni a civil társadalomra, az önkormányzatokra, helyi közösségekre. A négy elnök egybehangzóan sikeresnek nevezte a visegrádi országok sokoldalú és gazdag együttműködését, amelyet a jövőben is folytatni kell.
Kwasniewski elnök rámutatott, hogy a visegrádi együttműködés jól vizsgázott, elérte alapvető céljait, mind a négy ország az Európai Unió és a NATO tagjává vált. Kijelentette, hogy az uniós tagság első éve pozitív egyenlegű, a pozitív folyamatokat erősíteni kell, a nehézségeket pedig le kell küzdeni.
Klaus cseh elnök ugyancsak az értékes együttműködés és párbeszéd fórumának nevezte a visegrádi csoportot. Hasznosnak tartja, hogy a közös érdekek és szomszédság által összekötött négy ország együtt megvitatja a közös témákat. Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy soha nem ellenezte a visegrádi együttműködést, az ellen viszont mindig is tiltakozott, hogy pótcselekvéssé váljon ez a regionális szervezet.
Gasparovic szlovák államfő arról beszélt, hogy egyetértettek abban, nem célszerű tovább szélesíteni a visegrádi csoportot, az a jelenlegi formájában a legelőnyösebb. Nyilvánvalóan szükség van az együttműködésre más országokkal, de nem új tagként. Az új EU-tagokat érintő átmeneti korlátozások kapcsán a szlovák államfő volt a legkategorikusabb, aki diszkriminációnak minősítette ezeket. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy papíron teljes jogú a tagság, a valóságban azonban mégsem, ezért követelni kell a régi tagállamokkal azonos jogokat, ez az összes polgárt érinti és érdekli.
A sajtóértekezlet után Sólyom László kétoldalú megbeszélést folytatott Klaus cseh elnökkel, majd a házigazda Kwasniewskivel. Szlovák kollégájával, Ivan Gasparoviccsal nemrégiben, szeptember 15-én New Yorkban az ENSZ-közgyűlés alkalmából találkozott és folytatott kötetlen megbeszélést.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
