Belgrád kiadta pénteken a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) Franko Simatovicot, a vörös sapkás osztag néven ismert titkosrendőri elitegység (JSO) volt parancsnokát, akit háborús bűncselekmények elkövetésével vádol a bíróság. Simatovic a kora reggeli órákban indult útnak Belgrádból az amszterdami járattal – jelentette a belgrádi tömegtájékoztatás.
Az NT május 5-én jelentette be, hogy vádat emelt Simatovic ellen a Boszniában és Horvátországban 1991 és 1995 között elkövetett háborús bűncselekmények miatt. A volt titkosrendőrt muzulmánok és horvátok meggyilkolásával, deportálásával, a nemzetközi hadijog és a háborús szokások megsértésével vádolják. Simatovicot a Zoran Djindjics szerb miniszterelnök meggyilkolása utáni rendőrségi hajtóvadászatban fogták el, mert olyan információk birtokában volt, amelyek befolyásolhatták a merénylet ügyében indított nyomozást.
Hitelért háborús bűnöst
Milosevics kiadatása napra pontosan egybeesett annak az amerikai szenátus által szabott határidőnek a lejártával, amelyhez Washington egy újabb, 1,2 milliárd dolláros hitelcsomag átutalását kötötte. Egy, a The New York Timesban megjelent beszámoló szerint Djindjics a halála előtt azt tervezte, hogy újabb három szerb vádlottat ad ki Hágának. Ezzel időt nyert volna a két nagy hal, Ratko Mladics, a boszniai szerb haderők egykori vezetője és Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek volt első embere letartóztatásához.
Elemzők szerint a volt parancsnok kiadatása része lehet annak az erőfeszítésnek, amit a szerb diplomácia tesz, hogy Horvátországhoz hasonlóan Szerbia is felzárkózhasson a 2007-ben csatlakozók táborához. Az elmúlt hétvégén Zoran Zsivkovics szerbiai kormányfő Athénban adott hangot abbéli reményének, hogy a balkáni országokat és velük együtt Szerbiát 2007-ben felveszik az Európai Unióba. Igaz, Jorgos Papandreu külügyminiszter, a soros EU-elnök Görögország képviselője óvatosan úgy nyilatkozott: még túl korai időpontokról beszélni.
A volt elnököt is hírbe hozták
A szerbiai belpolitika kuszaságát jellemzi, hogy a Djindjics elleni merénylet kapcsán a rendőrség őrizetbe vette Vojislav Kostunica volt jugoszláv államfő két emberét is. Radeta Bulatovic az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, míg Ace Tomicot, a katonai elhárítás volt főnökét Kostunica bizalmasaként tartották számon. Mindketten kapcsolatban álltak a miniszterelnök meggyilkolásával vádolt zimonyi klán két vezetőjével, Dusan Spasojevic Siptarral és Milorad Lukovic Legijával.
A háborús bűnösök kiadatása olyannyira kardinális kérdése a szerb belpolitikának, hogy az elmúlt hónapokban számos értékelés is látott napvilágot: Zoran Djindjic szerb miniszterelnöknek azért kellett meghalnia, mert elszánta magát a háborús bűnösök kiadására. Ezt támasztotta alá néhány héttel ezelőtt az a diplomáciai forrásokból származó értesülés is, hogy a Zoran Djindjics szerb kormányfő elleni merénylet megszervezésével gyanúsított Milorad Lukovics Legija, a “zimonyi-klán” feje új személyazonosságért és titkos lakhelyért cserébe feladná a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek egykori vezetőjét és Ratko Mladics tábornokot. A kapcsolatkeresés tényét Florence Hartmann, a hágai Nemzetközi Törvényszék szóvivője sem cáfolta, ám a téma érzékenységére hivatkozva elzárkózott a kommentártól.
Senki sem érezheti magát biztonságban
Franko Simatovic kiadatása persze afféle tisztáldozatként is felfogható, hiszen Karadzsics és Mladics továbbra sem került bíróság elé. Ami Mladics esetében azért is kínos a belgrádi diplomáciának, mert évek óta nem tudják eloszlatni a feltételezést, hogy a tábornok Szerbiában bujkál. Karadzsics feltételezett tartózkodási helye Bosznia-Hercegovina, az ő esetében inkább a nemzetközi békefenntartó erőket terhelheti felelősség. Tény, azonban, hogy Milosevics volt elnök 2001. június 29-i kiadatása óta igazi nagy hal nem jelentkezett Hágában. Annyit azonban elért a néhai Djindjics miniszterelnök kormánya, hogy egyetlen jugoszláv háborús bűnös sem érezheti magát biztonságban.
