A keresztféléves jelentkezési időszakban még egy hétig lehet jelentkezni a felsőoktatásba. Nincs megkötés, hogy hány helyre adhatja be valaki a lapját, a jelentkezés díja 9000 forint, amely 3 jelentkezést foglal magába, a további szakok egyenként 2000 forintba kerülnek – áll az aktuális Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban. A ponthatárok megállapítása 2012. január 24-én lesz, azok, akik bejutnak a képzésekre, már februárban megkezdhetik a tanulmányaikat.
Csak pénzért tanulhatunk alapszakon
Az egyetemek és főiskolák összesen 8 nappali tagozatos alapképzési szakot hirdettek meg, ezek félévente 60 és 150 ezer forintba kerülnek. A levelezős képzések skálája jóval szélesebb: hatvannál is több szak szerepel. Ezek ára eléggé változó: van lapszak már 100 ezer forint/félév díjért, de akár ennek a kétszeresét is elkérhetik. 220 vagy 250 ezer forintos alapszakok is vannak. A felsőfokú szakképzések száma meghaladja a 120-at, ám ezek is mind költségtérítésesek. A kínálatban szerepel a színházi moderátor, az ökológiai gazdálkodó, a hulladékgazdálkodási technológus, a gazdasági idegen nyelvű menedzser, a bortechnológus, a közösségi-civil szervező vagy a gyakorlati oktató.
A meghirdetett jelentkezési lehetőségek túlnyomó része, több mint 850 mesterképzés (MSc), amelyekre nemcsak a korábban végzettek, hanem azok is jelentkezhetnek, akik 2012 januárjában végeznek alapképzésben, és azonnal tovább akarnak tanulni. A mesterszakokat az érintett felsőoktatási intézmények államilag támogatott és/vagy költségtérítéses formában is meghirdethették.
Többet ér az emelt szintű érettségi
A pontszámítási rendszer változik 2012 januárjától: már nem 480, hanem 500 pont lesz a maximum, ugyanis az emelt szintű érettségiért már nem 40, hanem 50 többletpont kapható majd. Így a többletpontok maximuma 100-ra emelkedik, ugyanis legfeljebb két emelt szintű érettségiért kapható plusz pont. A tanulmányi pontok közé kötelező lesz legalább egy természettudományos tantárgy (biológia, fizika, kémia, földrajz vagy természettudomány) érdemjegyeit is beleszámítani. (Bővebben a pontszámítási rendszerről.)
Az emelt szintű érettségi újabb szakokon lesz megkerülhetetlen: két egységes, osztatlan képzésnél: az erdőmérnöki és az építész szakoknál, illetve az energetikai mérnöki alapszak esetében a felvételhez köztelező lesz legalább egy tárgyból az emelt szintű vizsga. (Eddig az élő nyelvi alapszakokon, valamint az orvosi, fogorvosi, állatorvosi és gyógyszerészi képzéseken volt csak kötelező.)
2012-ben alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre már nem vehető fel az, akinek a pontszáma nem éri el a 240 pontot.
Az MSc képzésekre minden intézmény saját maga határozza meg a bejutás követelményeit, ezekre a szakokra általában felvételizni kell, és a pontszámítás is másképp történik, mint az alapszakoknál.
Mi alapján válasszunk képzést?
A felvételi tájékoztató arra buzdít mindenkit, hogy szerezzen diplomát, és a Felvi.hu még abban is segít a jelentkezőknek, hogy megmondja, az egyes szakok elvégzése után milyen munkákat végezhet majd a frissdiplomás. Emellett önismereti teszteket, pályaorientációs tanácsadó és pszichológus segítségét is felkínálják a döntésképtelen diákoknak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat e-Pálya elnevezésű honlapján a pályaorientációs tanácsadás mellett egy információs adatbankot, szakmaismertetőket, sőt még állásajánlatokat is találnak az érdeklődők. A munkaügyi központokon keresztül érhetők el Foglalkoztatási Információs Tanácsadók (FIT). Itt is a pályaválasztásban, illetve a pályakorrekcióban próbálnak segíteni a szakemberek. Az érdeklődők kérdőíveket tölthetnek ki, szakmaismertető mappákból, filmekből ismerhetik meg például, hogy mit is csinál valójában egy környezetmérnök. Ezek mellett természetesen másféle pályaválasztási tanácsadót is felkereshetnek – akár egy ilyen területre szakosodott pszichológust is.
Fontos lenne, hogy a diákok már a jelentkezés pillanatában tudják: az általuk megcélzott képzéssel el tudnak-e majd helyezkedni, vagy sem. Az Educatio Kft. Diplomás Pályakövetési Rendszerét elvileg erre találták ki, az adatok abban nyújthatnak segítséget a jövőben, hogy megtudják a fiatalok, mely szakmára van szükség a munkaerőpiacon, mennyit kereshetnek – azaz érdemes-e kitanulniuk.
Rangsorok alapján is mérlegelhetik a fiatalok, hogy hová jelentkeznek, ám ezek az adatok könnyen csalókák lehetnek, hiszen szubjektív vélemények is bekerülnek. A felsőoktatási rangsorok megalkotásakor többféle szempont szerint állítják sorrendbe az egyetemeket és főiskolákat: vizsgálják például doktori címmel rendelkező oktatók, kutatók számát, az egy diákra jutó számítógépek mennyiségét, de a felvettek pontjainak átlagát is. Emellett megkérdezik az ott tanuló diákokat az oktatás minőségéről. Évek óta előkelő helyen állnak a rangsorokban a bölcsészettudományi karok, bár munkaerő-piaci szempontból sok szakjuk nem igazán kelendő végzettséget ad.
