A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) közleményben hívta fel a figyelmet rá: a bérkompenzáció jelenlegi feltételei mellett nem minden munkavállaló számára biztosított, hogy ne csökkenjen a nettó bére.
A bérkompenzációra azért van szükség, mert megszűnt az adójóváírás, és 1 százalékkal emelkedett az egészségbiztosítási járulék. Emiatt jelentősen csökken az alacsony keresetűek nettó munkabére. A nettó munkabérek megtartása nem kötelező a munkáltatónál, de ha vállalkozik rá, hogy minden érintett dolgozójánál végrehajtja az emelést, akkor állami bérkompenzációt kaphat. Ebben az esetben a béremelésből csak 5 százalékot kell állnia a munkáltatónak. Sőt, ha ezt nem tudja kitermelni, akkor az 5 százalékból 2-3 százalékot kiválthat vissza nem térítendő állami támogatással, amelyre hamarosan pályázhat. Ha fontos a cégnek, hogy pályázatokon (például közbeszerzésben induljon), ahhoz viszont elég, ha csak az érintett dolgozók kétharmadánál emeli meg a bért annyira, hogy ne csökkenjen a nettó. Azt még nem tudni, hogy a cégek végül felemelik-e az érintett dolgozók bérét, vagy sem.
A szakszervezetek szerint a kormány és parlamenti kétharmada elhibázott gazdaság- és adópolitikája eredményeként minden korábbinál nehezebbek az ágazati és a vállalati bértárgyalások. Az adójóváírás megszüntetése és az egészségbiztosítási járulék 1 százalékos emelése miatt súlyos nettó keresetcsökkenés következhet be a munkavállalók jelentős részénél – figyelmeztetnek.
Lesz-e legalább annyi a bérünk, mint tavaly?
Fotó: Neményi Márton
Az MSZOSZ elnökségének határozott álláspontja, hogy a bajt annak kell orvosolnia, aki azt okozta. A kompenzációnak teljesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egyetlen érintett munkavállaló nettó keresete sem csökkenhet. Ezért elvárják a kormánytól, valamint a munkáltatóktól, hogy minden esetben ahol erre szükség van, biztosítsák a kellő forrásokat, a bruttó bérek elvárt emeléséhez. Elutasítanak minden olyan törekvést, amely létszámcsökkentéssel, külső munkaerő alkalmazásával, a fekete és szürke foglalkoztatás eszközeivel képzeli el a „probléma kezelését”.
Még a teljes körűen végrehajtott kompenzáció esetén is komoly gondot fog okozni a bérszerkezet torzulása – teszik hozzá.
S hogy mire gondolt az MSZOSZ, amikor azt mondta, nem biztosított, hogy egy dolgozónak se csökkenjen a bére az adóváltozások miatt? A bérkompenzáció nem kötelező. Ha egy cég nem emeli meg a legalább dolgozók kétharmadának nettó bérét úgy, hogy ez a kétharmad ne vigyen haza kevesebbet, akkor azzal kell számolnia, hogy nem indulhat pályázatokon, így a közbeszerzésben sem. De ahhoz, hogy indulhasson, elég, ha a dolgozók kétharmadának bérét emeli meg. Ha pedig érdektelen számára a pályázatokon indulni, akkor ez a szankció nem büntetés számára.
Az MSZOSZ ezért írja: elfogadhatatlannak tartja, hogy az a munkáltató, amelyik csak a munkavállalók kétharmadánál emeli meg az elvárt módon a bruttó béreket, mentesüljön a hátrányos következmények alól.
Az MSZOSZ minden segítséget megad az ágazati és munkahelyi bértárgyalásokhoz, amelyekhez a következő elvek figyelembe vételét ajánlja:
-
Minden munkavállalónál szükséges a kompenzáció, hogy senki ne járjon rosszul az adóváltozások miatt.
-
A kompenzációt a bruttó alapbérek emelésével kell elérni.
-
A nettó érték megőrzése a béren kívüli juttatások körében is történjen meg.
-
A béren kívüli juttatások növekményének bevonására az elvárt béremelésbe csak kivételesen indokolt esetben kerüljön sor. (A béremelés 25 százalékát ugyanis az előző évi cafeteria megemelésével is teljesíteni lehetik a cégek, ekkor is megkaphatják a bérkompenzációhoz az adókedvezményt az államtól.)
-
A tárgyalásokon tartsák szem előtt, hogy a valódi cél a keresetek reálértékének megőrzése.
Az MSZOSZ elnöksége kezdeményezi, hogy az ágazati párbeszéd bizottságokban haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a kompenzáció és az elvárt béremelés végrehajtásáról.
