A program keretében a felére csökkentenék a 25 év alattiak és az 55 év felettiek munkáltatói terheit. Ugyanez a kedvezmény járna a 25-54 éves kor között képzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók után fizetett munkáltatói járulékra. Az utóbbi intézkedés körülbelül negyedmillió ember foglalkoztatást könnyítheti meg – mondta a miniszterelnök hétfőn, példaként említve a takarítókat, a kubikosokat és a rakodómunkásokat.
A tartósan munkanélküliek alkalmazását a kormány az első két évben azzal segítené, hogy a munkáltatótól az első két évre nem kérne közterhet, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher. A gyesről és a gyedről visszatérőknél ugyanez a szabály lenne érvényes. A többféle kedvezményre jogosultak a számukra legkedvezőbbet vehetik igénybe.
Motiválná a cégeket
A Trenkwalder munkaerő-kölcsönző cég szerint jó lépés a járulékcsökkentés, erre van szükség ahhoz, hogy nőjön a hazai foglalkoztatás. Főleg ha nem társulnak majd hozzá teljesíthetetlen adminisztrációs feltételek. Ösztönözni fogja a munkáltatókat arra, hogy a foglalkoztatási szempontból kockázatosabb embereket is felvegyék – mondta a cég marketing vezetője, Köves Balázs.
Mert Magyarországon a foglalkoztatottság átlagosan ugyan nem rosszabb, mint Európában. Viszont a pályakezdőket, az ötven év felettieket, a képzetleneket, a tartós munkanélkülieket, és a szülés után visszatérőket, jóval kisebb arányban veszik fel, mint más uniós országokban. A munkaerő-kölcsönzésben egyébként az átlagnál nagyobb arányban foglalkoztatják ezeket a csoportokat – tette hozzá.
Mennyi megtakarítást jelentene a munkáltatóknak?
100 ezer forintos bruttó bérnél 28500 forintot kell ma fizetnie a munkáltatónak (27 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék munkaadói járulék). Ennek felét, 14 250 forintot engednék el a 25 év alattiaknál és az 55 év felettieknél, ill. a 25 és 55 év közötti képzetleneknél.
A tartós munkanélkülieknél és a szülésből visszatérőknél viszont két évig egyáltalán nem kellene fizetni a 28 500 forintot (vagyis semmilyen munkáltatót terhelő közterhet), a harmadik évtől pedig szintén csak a közteher felét.
Olcsóbb lesz-e a kölcsönzés?
Kérdésünkre, hogy a kölcsönzés díjában mennyire fog megjelenni a járulékkedvezmény, azt válaszolta, hogy minden hasonló változást átvezetnek a díjakon. Ide tartozik az is, hogy július elsejétől a távolléti díjba beleszámít a műszakpótlék is, illetve hogy a munkaerő-kölcsönzőknek is kell végkielégítést adniuk – ezek a tételek viszont drágíthatják a szolgáltatást.
Először tételesen listázni kell a változásokat és kiszámítani hatásukat. Összességében azonban nem kizárt, hogy olcsóbbá válhat a kölcsönzés – mondta. Ez azért is fontos, mert az utóbbi időkben az új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzéssel jött létre – említette meg.
Eltérnének az egyenlő bérezés szabályától
Cégük tagja a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének. A foglalkoztatás elősegítése érdekében a szövetség több javaslatot is küldött a kormánynak. Kérték például, hogy (uniós irányelvnek megfelelően) a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő kölcsönzött munkaerő esetében, illetve ha a munkaerő-kölcsönző társaság a dolgozónak két kikölcsönzés között is bért fizet, tartósan eltérhessenek az egyenlő bérezés szabályától.
Vagyis kölcsönvevői igény esetén – és amennyiben ezáltal újabb dolgozókat vehetnek fel – kevesebb bérrel foglalkoztathassák a kölcsönzött munkaerőt, mint amennyit a cég saját alkalmazottai keresnek. Most ez csak időkorlátozással (183 napig) lehetséges.
Úgy vélik ugyanis, ez még mindig jobb megoldás, mintha nincs munkájuk az embereknek. Később pedig állományba is kerülhetnek a dolgozók, s akkor már annyit kereshetnek, mint a többi dolgozó. Ha pedig kikölcsönzésük megszűnik, ők nem veszítik el munkájukat, hiszen a kölcsönző cég tovább foglalkoztatja őket, ameddig új állást nem talál számukra.
