2012-ben megszűnt annak a lehetősége, hogy a cégek saját munkavállalóik képzési költségét a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolják. Bezárult egy kapu, ám kinyílt egy másik: a munkáltatók vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a munkahelyi képzések finanszírozására. A befektetés az emberi erőforrásba a jelenlegi gazdasági helyzetben is lényeges szempont a vállalatvezetők számára, hiszen ez a versenyképesség egyik legfontosabb záloga – olvashatjuk a PwC közleményében.
Várhatóan 2012. március végétől érhető el pályázati úton a vissza nem térítendő készpénztámogatás, melynek forrását az EU és a magyar költségvetés társfinanszírozásban biztosítja. A pályázat keretében támogathatók lesznek szakmai képzések, idegen nyelvi képzések, a vállalkozás működésével kapcsolatos oktatás, valamint számítástechnikai, informatikai tanfolyamok függetlenül attól, hogy külső vagy belső képzésként valósulnak meg. Nyertes pályázatnál minimum 5 és maximum 20 hónap alatt kell a képzési projektet megvalósítani.
A támogatást egyaránt igényelhetik mikro-, kis- és közepes vállalkozások, valamint nagyvállalatok. Területi kötöttség sincs, a pályázatot bármely régióból benyújthatják. Az elérhető támogatási összeg nagyvállalkozásoknak 10-150 millió, a közepes vállalkozásoknak 1-50 millió, illetve a mikro- és kisvállalkozásoknak maximum 10 millió forint.
A támogatás igénybe vehető csekély összegű vagy képzési támogatásként. A maximális mértéke csekély összegű támogatásként 100 százalék, képzésiként pedig maximum 60 százalék általános oktatásra, valamint maximum 25 százalék speciális képzésre. Az első típus esetén a maximális támogatási intenzitás tovább növelhető, ha az igénylő kkv, illetve ha fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló oktatására költik.
A hazai vállalatvezetők egyöntetű véleménye, hogy a jövőbeli versenyképesség megtartásának egyik záloga továbbra is a képzett munkaerő marad. A PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésének eredményei alapján a vállalatvezetők a humántőke-menedzsment terén sem csupán a létszámcsökkentésben látnak potenciált. A felmérésből ugyanis az derül ki, hogy a többségük továbbra is céljának tekinti például a munkaerő-fejlesztést, közel háromnegyedük pedig – közvetlen befektetések útján – kész aktív szerepet vállalni a nemzeti versenyképesség és szociális jólét fejlesztésében. Sőt, a cégvezetők közül minden másodiknak szerepel a tervei között, hogy a következő 3 évben növelje befektetéseit a képzett munkaerő létrehozása és támogatása területén.
A munkaerő-fejlesztési befektetések azonban természetesen nemcsak Magyarország, hanem az egyes vállalatok versenyképességének a növelését is szolgálják. Mivel a dolgozók hatékonysága és az emberi erőforrás célú kiadások megtérülése fontos szempont a vállalat jövőjéről szóló döntések meghozatalánál, a cégvezetők többsége az ilyen jellegű támogatásoktól számszerűsíthető eredményt is vár.
