Tíz fogyasztó közül hat biztonságosabbnak tartja a Magyarországon termelt élelmiszert, mint az importot, így nem csoda, hogy a jó minőség és a megfelelő ár után a hazai eredet a harmadik legfontosabb szempont egy termék kiválasztásánál; az előző évhez képest tavaly közel 40 százalékkal többen figyeltünk arra, hogy magyar terméket vásároljunk.
Noha a fenti bekezdés egy kutatási anyag összefoglalójának tűnhet, valójában három különböző kutatócég – a Nielsen, a GfK és az Ipsos – adatait fésültük össze benne. Nem volt nehéz dolgunk, az eredmények ugyanis tökéletesen egybe-csengenek: a fogyasztók bíznak a magyar termékekben, kedvelik és vásárolják azokat.
Kulcsszó: magyar
A vásárlóknak a magyar áruk iránti egyre növekvő szimpátiáját látva érthető, hogy a kereskedelemben mind többen igyekeznek kihasználni a hazai termékekben rejlő üzleti lehetőségeket. A folyamat persze kétirányú: minél többet reklámozzák a hazai termékeket, annál jobban odafigyelünk rájuk. És minél jobban odafigyelünk rájuk, annál többet vásároljuk, tehát a kereskedőknek kifizetődő ezeket hirdetni.
A Spar Magyarország „A mi Magyarországunk, a mi Sparunk!” szlogennel februárban indította legújabb, magyar termékeket promotáló kampányát, amely egy éven át fut majd. „Választékunkban eddig is kiemelt szerepet kaptak a hazai termékek, és több ilyen kampányt folytattunk az elmúlt években. Viszont most mindezt új megközelítésben és átfogóbban tesszük. A vásárlóink ugyanis egyre inkább odafigyelnek az áru eredetére, nagyobb bizalmuk van a magyar termékek iránt, így ezzel egy valós igényt elégítünk ki” – világít rá a kampány hátterére Laber Zsuzsa, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője, aki elmondta: a kampánynak az is célja, hogy a magyar termékek forgalmazásán keresztül a magyar termelőket, gyártókat és vállalkozókat támogassa.
Szinte szó szerint ugyanezt fogalmazta meg a CBA kommunikációs vezetője is. „Üzletláncunk száz százalékban magyar tulajdon, így küldetésünknek érezzük, hogy a hazai termelőket, gyártókat segítsük” – nyilatkozta lapunknak Fodor Attila, miután hangsúlyozta, hogy 1992-es megalakulásuk óta folyamatosan előtérbe kívánják helyezni a magyar termékeket. „Törekszünk arra, hogy a fogyasztók lojalitását minél inkább megnyerjük a hazai termékek iránt. Több éve létrehoztuk a Mert magyar termékcsaládot, amelybe olyan cikkek kerülhettek, amelyek a legkivá-lóbb hazai gyártóktól származnak. Emellett elindítottuk a Szeresd a magyart! kampányunkat, amelynek keretében a hazai termékekre hívjuk fel a fogyasztóink figyelmét” – sorolja ez irányú tevékenységeiket a vezető, aki különösen büszke a hazai borászatokat megszólító CBA Vinotéka kezdeményezésükre. A magyar borászok piacra jutását és termékeik értékesítését elősegíteni kívánó program keretében az üzletlánc válogatott borokat kínál a vásárlóknak. Az akció sikeres: a kezdeményezés beindítása óta a CBA borértékesítése megháromszorozódott.
Amellett, hogy reklámjaiban gyakran használja a „magyar” varázsszót, rendszeresen szervez „magyar tematikájú” eseményeket a Coop is, tavaly például már negyedik alkalommal startoltak a Coop Rali versenyzői „A minőségi magyar termékekért” ügyességi autóversenyen. A résztvevők Szegedről indultak, ahol megismerkedhettek a Pick gyárral, majd útjuk csupa hazai termékkel kapcsolatos helyszínen haladt át, többek közt Szentkirályon – az ismert ásványvíz névadó településén – vagy Tokajon keresztül. A cél a Coopnál is az előző üzletláncokéhoz hasonló: a minőségi magyar termékeket állítani az érdeklődés középpontjába és összefogni a hazai termelői és vállalkozói réteget.
Láncreakció
Különösen a hazai láncok kommunikációjában gyakori kulcsszó a magyar, de a Sparhoz hasonlóan a multinacionális cégek is gyakran alapoznak hirdetéseikben a hazai termékekre. Az Auchan tavaly főként hústermékeket, gyümölcsöket hirdetett magyar vagy hazai címszóval. Az áruházlánc honlapján hosszasan méltatja a magyar árukat, a Hungaricum programjait és a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) kampányainak lényegét. Büszkék arra, hogy élelmiszer-kínálatuknak ma már több mint 90 százaléka hazai beszállítóktól származik, mint ahogy arra is, hogy a Magyarországon található áruházláncok közül jelenleg ők forgalmazzák a legtöbb KMÉ-védjegyes terméket.
A többi szereplő is igyekszik tartani a „magyar vonal” diktálta iramot. A Lidl például retrohetet hirdetett februárban, amikor a Piros mogyorós csokitól kezdve a golyórágón keresztül a Dunakavicsig egy sor régi terméket szerezhettek be a nosztalgiázó vásárlók. A magyar termékekkel kapcsolatos „megmozdulások”, aktivitások nemcsak az áruházláncok háza táján, hanem a kereskedelem minden szintjén elérhetők, a térségektől a legkülönfélébb vállalkozásokig. Többéves előkészítés után március végén elindul a „Magyar termék magyar boltból” elnevezésű program a tabi kistérségben. Ennek keretében a Magyar Leader Szövetség klasztereket szervez a helyi alapanyagok feldolgozására és a termékek értékesítésére. A programba a helyi vállalkozók mellett a kereskedőket is bevonnák, szerződést kívánnak kötni például a Coop helyi érdekeltségeivel.
Ennél is nagyobb szabású és hosszú távú vállalkozásnak ígérkezik a Kiváló magyar áruk áruházának közelgő megnyitása Óbudán. Az elképzelések szerint a következő öt évben további több száz hasonló kereskedelmi egység nyílik az országban és a Kárpát-medencében, teret adva a jó minőségű hazai termékeknek, hungarikumoknak.
Az új áruházláncot az alakuló, hozzávetőleg egymilliárd forintos alaptőkéjű Kiváló Magyar Áruk Áruháza Zrt. hívja életre. A tervek szerint az agrártárca szakzsűrije által kiemelkedően jó minőségűnek ítélt hazai termékek sorakoznak majd a pultokon, valamint a társaság a több mint ezerféle hungarikum bemutatását, forgalmazását, exportját is célul tűzte ki. Emellett tervezik, hogy várhatóan már áprilisban – szintén Óbudán – megnyitják az első Magyar ízek háza éttermet is, ahol hungarikumokból készült gasztronómiai remekeket sütnek, főznek a hazai konyha hírnevének öregbítésére.
