Bajban lennénk, ha meg kellene határozni a Petőfi Rádió stílusát, és e tekintetben a műsorújságba pillantva sem leszünk okosabbak. A Magyar Rádió aktuális elnökei ugyan rendszerint kijelölik a Petőfit a „fiatalok rádiójának”, de a programstruktúrán eddig ez különösebb nyomot nem hagyott. A rádiónak a magyar nótától és sanzontól kezdve az irodalmi és tudományos magazinig mindenféle olyan műsora van, amely teljes mértékben hidegen hagyja a korosztályt.
Such György
1984-ben: szabadúszó kutató
1984–1986: Ifjúsági Rendező Iroda, gazdasági vezető
1987–1991: Belkereskedelmi Kutatóintézet, majd Kopint-Datorg, tudományos munkatárs
1990–1993: Magyar Narancs, a belpolitikai, majd a publicisztikai rovat vezetője
1991–1994: Fidesz, kabinetfőnök
1994–1997: Tv 3, marketing- és értékesítési igazgató
1998–1999: Magyar Hírlap, főszerkesztő-helyettes
1999-ben: Magyar Televízió, gazdasági és kereskedelmi alelnök
2000–2001: Antenna Hungária Rt., tanácsadó
2001–2004: Infostart Rt. vezérigazgató, Inforádió, programigazgató
2004–2006: saját tanácsadó cég
2006-tól a Magyar Rádió Zrt., elnök
Tudta-e…?
A Kossuth Rádió egy főre jutó átlagos hallgatottsági ideje 199 perc, ezzel rekorder a piacon, igaz, ezt a hallgatói körben domináns idősebb korosztályok rádiózási szokásainak köszönheti.
A Magyar Rádiónál jelenleg egy rendszeresen szereplő „szenior” műsorvezető átlagosan bruttó 400 ezer forint körüli fizetést kap.
GRP-honosító
A szegedi gimnáziumi évek után, még távol a médiától, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen folytatta tanulmányait Such György, majd a diplomát megszerezve egy ideig szabadúszóként szociológiai segédmunkákat végzett, később a koncertszervezéssel foglalkozó Ifjúsági Rendező Irodához szegődött gazdasági vezetőnek. Feladata nagyjából abban merült ki, hogy a rendezvényekről utólag megállapította, hogy veszteséges volt-e vagy sem. Egy idő után ezért inkább váltott, és a Belkereskedelmi Kutatóintézetnél mint tudományos munkatárs dolgozott tovább. Később ezt az intézetet összevonták a Kopint-Datorggal, ahová őt is átvették.
Akkoriban kényelmes munkája volt, mert hetente csak kétszer kellett bejárnia dolgozni, de szüksége is volt a szabadidőre, mert „másodállásban” az akkoriban szerveződő Fidesz körül tevékenykedett. 1990-től még cikkeket is írt a fideszes pártlapként indult Magyar Narancsba, a választások után pedig – immár főállásban – a párt kabinetfőnöke lett, amely politikai elemző, illetve tanácsadó munkát takart. A Narancsnál eközben a publicisztikai rovat vezetőjeként dolgozott, amelyet végül 1993 nyarán adott fel, és csak a pártbéli munkájára koncentrált, bár nem sokáig. Az 1994-es választásokon elszenvedett vereség után ugyanis már nem látott fantáziát a politika világában, inkább a versenyszférában próbálta ki magát.
Az éppen induló Tv 3-nál állt csatasorba, ahol a marketing- és az értékesítési munka irányítása volt a reszortja. „Arculatában, programstruktúrájában ma is megállná a helyét, jelenleg is vannak olyan tévék, amelyek nem érik el az akkori Tv 3 színvonalát” – vélekedik Such György. Akkoriban ők vezették be elsőként a piacon a garantált GRP-s értékesítési konstrukciót, és rendszeresen kutatásokat is készítettek, hogy bizonyítsák, van értelme a Magyar Televízió (MTV) mellett náluk is hirdetni. Ez persze nem volt egyszerű a köztévé 50-60 százalékos nézettsége mellett. Reklámbevételüket mindenesetre évente sikerült megduplázniuk, 1997-ben már éppen egymilliárd forintnál jártak, amikor a Baló György vezette CME megvásárolta a csatornát. Such György egy darabig maradt, majd az új tulajdonos külföldi menedzsereivel támadt szakmai nézeteltérések miatt távozott a televíziótól.
Ekkortájt járt le az MTV-nél Peták István elnöki mandátuma, ezért megpályázta a megüresedett pozíciót, ám nem járt sikerrel, mert nem jutottak dűlőre a kurátorok. A pályafutását ezért a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyetteseként folytatta, majd 1999-ben a továbbra is elnök nélkül működő MTV-hez invitálták gazdasági és kereskedelmi alelnöknek. A csonka kuratórium által meghirdetett újabb elnöki pályázaton végül befutott az egyedüliként induló Szabó László Zsolt, akivel viszont Such már nem dolgozott sokat együtt, mert időközben értesítették, hogy megnyert egy amerikai ösztöndíjat.
Egy év múlva hazatérve az Antenna Hungária Rt. külső tanácsadója lett. Az egyik fő projektje az AM-Mikro piaci szolgáltatássá alakítása volt, hiszen a rendszer elavultsága miatt még azt sem tudták pontosan, hogy hány előfizetője van a „kábel nélküli kábeltévének”, a médiatulajdonosok ezért sorban szerződést bontottak a társasággal. A kódolt Antenna Mikro az átalakítás után végül százezer előfizetőt tudott megtartani (ez a négyszerese az azóta Antenna Digital nevet kapott szolgáltatásnak). 2001-től az Inforádió és a Webigen Rt. közös vállalkozása, az Infostart portál első embere lett, majd az Inforádió programigazgatója egészen 2004-ig, amikor saját tanácsadó céget hozott létre. A Magyar Rádió elnökévé tavaly nyáron választották.
Bartók hangjai
„A Magyar Rádió mind a mai napig egy szocialista nagyvállalat” – állítja Such György, aki a következő három évben a rádiónál szeretné meghonosítani az eddig nyomokban sem létező „vállalatszerű” működést, a kiegyensúlyozott gazdálkodást és a kor igényeinek megfelelő műsorstruktúrát. Bár azt már most látja, hogy egyik tervét sem lesz egyszerű megvalósítania. A kiegyensúlyozott gazdálkodást megnehezíti a garantált, előre tervezhető állami támogatás hiánya, amely nominálisan négy éve ugyanakkora összeg. Reálértéken ez azt jelenti, hogy 2003-hoz képest 2,5 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. A közszolgálati rádió éves szinten közel 13 milliárd forinthoz jut a költségvetésből, s ezt nem egészen egymilliárdos hirdetési bevétellel egészítik ki. Utóbbi megduplázását egyébként pályázatában vállalta az elnök.
A duplázáshoz azonban a piaci igényeknek megfelelő műsorstruktúra kellene, miközben már a nagy múltú, ám alacsony hallgatottságú Szabó család című rádiós szappanopera megszüntetésének a híre is heves reakciókat váltott ki házon belül. Az elnök tervei szerint alapjaiban kell átalakítani a műsorstruktúrát, hiszen heti, kétheti, havi műsorokat adó rádióval nem tudnak azonosulni a hallgatók. Nem véletlen, hogy a kereskedelmi médiumok sávos programstruktúrát alakítottak ki, azaz minden nap azonos időben ugyanaz a műsor és műsorvezető hallható. A Bartók Rádió reggeli és délutáni programjának jelenleg összesen 15 műsorvezetője van, a hosszú távú cél, hogy ez a szám kettő-háromnál ne legyen több. A tervek szerint viszont ezekből az emberekből igazi rádiós személyiségek válhatnának, akik meghatározhatják a Bartók jövőbeli arculatát. Ugyanez vonatkozik a Kossuthra is, hiszen heti és havi műsorokkal nem lehet reagálni a napi eseményekre. „Persze mindezt nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani” – teszi hozzá Such György.
A jelenleg 1400 belsős munkatárssal működő Magyar Rádiónál a hírek szerint a közeljövőben 30 százalékos leépítés várható, s ez példa nélküli a rádió eddigi történetében. Az átlagos felmondási idő 10,7 hónap, tehát az idei elbocsátások részben még a jövő évi büdzsét is megterhelik. A rádiós legenda szerint 20-30 éve az volt a gyakorlat, hogy egy munkatárs havonta átlagosan egy műsort készített, most ez heti egy műsor – persze az átlagon belül vannak különbségek, hiszen a hírműsorok például napi beosztás alapján készülnek. „Azt szeretném, ha pár éven belül akkora létszámmal dolgoznánk, hogy a kollégák minden nap műsort készítsenek” – hangsúlyozza a kereskedelmi médiumoknál már régóta evidenciának számító célját az elnök.
